Büntetlenül fogdoshatom a kismama fenekét

Két évi sikertelen próbálkozás után végre jön első gyermekünk, aki – immár biztosan – lány. Összességében azt hiszem, szerencsés vagyok, már ami a terhesség alatti várható nehézségeket illeti. Az asszony kissé kívánós lett és érzékeny érzelmileg, de ez meg se közelíti azokat a történeteket, amiket az ember hall vagy olvas. Vagy legalábbis amit én ez alapján képzeltem. Nagyjából ugyanazokat a dolgokat kívanja meg, amiket már eddig is szeretett: fagyi, csoki, eper, gyümölcsös turmix stb. Mondjuk a bevásárlást javaslom sorstársaimnak egyedül elintézni, mert ott aztán jönnek az egyéb ötletek, és ki tud nemet mondani nekik? Akkor bánatosan elszontyolódik, lenéz, megsimogatja a hasát és máris vesztettünk. Sőt még bűnösnek is érezhetjük utána magunkat, jön a „Hogy lehettem ilyen szívtelen” érzés.