Hurrá, kislányunk lesz!

Friss vőlegény státuszú Kedvessel elugrottunk a gyógyszertárba, majd haza, pisi, aztán játszottam a kis lényecskével még-szimplán-Vőlegény telefonján. Erre határozottan emlékszem, hogy éppen felhőcskéket kerülgettem, mikor a Kedves megkérdezte, hogy akkor most mi van ezekkel a csíkokkal? Mondom neki, hogy ha kettő LENNE, akkor LENNÉK terhes. Kis csönd, benne megáll a levegő, én kerülgetem a felhőket… Aztán Apa (most már az!) megszólal:

- Akkor lesz egy babánk!

- Neb…!

Kis sápadás, nagy levegők, jó, akkor kiveszem a tampont a bőröndből, azt nem kell vinnem a kórházba a műtétre. Amúgy lehet ilyenkor altatni? Volt egy epegörcsöm, szedtem fájdalomcsillapítót, az ugye nem baj? Akkor ezért akart két napig leszakadni a hátam! Hű, de elszívnék most egy cigit… Tudom, hogy nem lehet! Azért várjunk még, ez csak teszt, nézze meg egy doki is.

Megnézte a doki is, megerősítette, műtét elhalasztva.

Elmondtuk a megdöbbent szülőknek, és a megdöbbent barátoknak, ismerősöknek, félrelökve a babonákat jóval a 12. hét előtt, hiszen mindenki érdeklődött szíves hogylétem felől epe-ügyileg. Én persze mindig hangsúlyoztam, hogy még nincs 3 hónapos, nagyon pici, bármi történhet, és ez belém is ivódott, keveredve egy rossz emlékkel (kismama velünk együtt végignézi a szülőszobát a kórházban, aztán a vizsgálatról sírva jön ki, nincs már baba).

A 12. hét környékén lassan elkezdünk vásárolgatni, csak egy-két darabot, epeműtét a 14. héten, minden rendben, egyre több dolgot veszünk, A 17. héten egyik napról a másikra elkezd látszani, és ma, a 18. héten megtudjuk, hogy kislány. Emma.

Az első trimeszterben sokan kérdezték, hogy milyen érzés? Én meg mondtam, hogy semmilyen, mert az volt igaz. Hánytam én tisztességesen reggelente, de ettől még nem éreztem magam anyának. Néha, ha nagyon koncentráltam valami másra, el is felejtettem kis időre, aztán eszembe jutott.

Persze el már dehogy felejtem, dolgoznak a hormonok, mindig az eszemben van, elkezdtem neki olvasni esténként a Bárány Boldizsárt. De csak most, ma kezd igazán tudatosulni, hogy gyerekünk lesz, mert mától neve van, arca van, szerintünk mosolyog is a 4D-s képeken, meg integet, meg az ujjaival számol.

Ha igaza lesz az ultrahangos hölgynek, napokon belül érezni fogom a mocorgását is (egyik reggel mintha éreztem volna, de azóta semmi, talán igaz sem volt).

Szóval gyerekünk lesz. Szeptember közepén. Kimondom hangosan, ízlelgetem, tetszik. Kislányunk lesz.

Lindus

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?