Nagy-Britanniában az első gyermeküket szülő nők 30 százaléka kap oxitocint a vajúdást segítendő. A második és többedik gyermeküket szülő nők között az oxitocin-adagolás alacsonyabb arányú, de évente így is mintegy 130.000 nő részesül a hormonban, ami a méhet összehúzódásra készteti. Bizonyos orvosok szerint az oxitocin használatával sok esetben elkerülhető a császármetszés.
Friss kutatások szerint azonban erre a szernek nincs hatása és a vajúdások hosszát is mindössze egy-két órával csökkenti a hormon-kiegészítés. Más szakértők szerint ráadásul a rutinszerű oxitocin-adagolás káros és a gyógyszert csak néhány esetben lenne szabad – anyai, vagy magzati vészhelyzet esetén – alkalmazni.
Professor Philip Steer (London’s Chelsea and Westminster Kórház) szerint a hormon-kiegészítéssel mesterségesen gerjesztett összehúzódások kevésbé hatékonyak, és a szer túlstimulálva a méhet ahhoz vezet, hogy a túl sűrű összehúzódások miatt valamilyen szintű oxigénhiányt szenved a magzat.
Az NHS-hez (brit egészségbiztosító) tavaly az egy év alatt érkező 1000, szüléssel kapcsolatos panasz 70 százaléka a helytelenül megválasztott oxitocin-adagolással állt összefüggésben állítja Steer. Amerikában a New York-Presbyterian kórházban a hormon adagolásának hátrányait felismerve igen szigorú szabályokat vezettek be annak alkalmazására, és ennek hatására 90 százalékkal csökkent a szülés alatti orvosi hibákkal kapcsolatos kiadásaik száma.
Magyarországon körülbelül ezer születésből egy esetben van szükség azonnali beavatkozásra, az újszülött újraélesztésére. Százból egy esetben kell azonnal segíteni ballonos lélegeztetéssel, addig, amíg a normális légzés be nem indul. Százból tíz esetben pusztán kis segítségre van szükség, ilyenkor szokták a csecsemősök vagy a szülészorvosok kissé megpöckölni az újszülött talpát, vagy megpaskolni a fenekét annak érdekében, hogy vegyen mélyebb levegőt- írja a Babaszoba.hu. A kisebb oxigénhiányos állapotokról (később jelentkező, tornával, fejlesztéssel korrigálható feszességről és egyebekről, mint pl. mozgásszervi zavarok, diszlexia, diszgráfia, hiperaktivitás, figyelemzavar, a beszédfejlődés zavara) itthon nincs statisztika. Az újszülött idegrendszere ugyanis nemcsak kifejezetten az oxigénhiánytól, hanem az optimálisnál rosszabb oxigénellátottságtól is károsodhat valamilyen mértékben. Bár a császármetszések száma hazánkban elég magas és növekszik, az oxigénhiányos újszülöttek száma nem csökken.
Az oxigénhiányos állapot kialakulásának hátterében leggyakrabban rossz lepényi működés áll. Ezen kívül a szülés alatt előfordulhat, hogy a köldökzsinór odanyomódik a csontos medencéhez, és ezzel megakadályozza a szabad véráramlást. Vannak, akik szerint a hasra gyakorolt nyomás is oxigénhiányt okozhat (ezt azonban elvileg nem emiatt, hanem azért tilos alkalmazni, mert anyai és magzati sérüléseket okozhat, hatására a magzat feje előrebillen és nagyobb felületen támaszkodik a gátnak, a fej szabad forgását megakadályozza, tehát épp a folyamat ellenében hat). A rosszul adagolt oxitocin itthon is elismerten vezethet oxigénhiányos állapot kialakulásához. Koraszülötteknél szintén gyakori az oxigénhiányos állapot, ez ilyenkor többnyire élettani fejletlenségükből következik.
Hazánkban a vajúdás során szinte rutinszerűen adagolják a hormon-kiegészítést, holott a beavatkozás beavatkozást szül szellemében egyre szélesebb körben elismert, hogy a szülési folyamat – ha komplikációmentes – sürgetés és beavatkozások nélkül is rendben folyhat.
Ti kaptatok oxit? Volt bármi következménye, pl. fájásgyengeség? Kellett enyhe oxigénhiány miatti későbbi fejlesztés a gyerekeiteknek? Ha igen, lehet tudni, mi volt az oka?
Center
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.