Éhezik a magyar gyerekek 31 százaléka

Az első a Gyermeknélkülözési Index, amely az Európai Unió „Adatok a jövedelmekről és életkörülményekről” statisztikáira támaszkodik. Az Unicef tanulmányának meghatározása szerint egy gyermek akkor tekintendő nélkülözőnek, ha kettő vagy több feltétel nem teljesül rá vonatkozóan a 14 közül, amelyek többek között a napi háromszori étkezés, egy nyugodt hely, ahol elkészítheti házi feladatát vagy otthoni könyvek megléte. A legnagyobb fokú nélkülözést felsoroló országok között Románia, Bulgára mellett Magyarország is helyett kapott 31 százalékos nélkülözési rátájával.

A tanulmány által vizsgált második szempont a relatív szegénység. Ebben a vizsgálatban azokat helyezik előtérbe, akik a saját társadalmukhoz képest vannak elmaradva, azaz a saját nemzetük „szegénységi küszöbe” alatt élnek. Magyarországon ez a szám 10,3 százalék, azaz minden 10. gyerek relatív szegénységben él, így felnőve ők eleve hátránnyal indulnak a társadalom többi tagjával szemben.

A jelentésből, amely összeveti az országok helyzetét, kiderül, hogy vannak kormányok, amelyek jól teljesítenek a gyermekek nélkülözésének leküzdésében, míg mások kevésbé. Lengyelországnak és Szlovákiának például alacsonyabb gyermeknélkülözési rátája van, mint Magyarországnak, annak ellenére, hogy a három ország nagyjából azonos gazdasági fejlettségi szinten áll és az egy főre jutó jövedelem is hasonló.

Magyarország mindemellett a negyedik helyen áll a gyerek-, illetve a családtámogatások tekintetében, mégsem hasznosulnak megfelelően a ráfordítások, mondja az UNICEF Magyar Bizottsága.

Az UNICEF Magyar Bizottsága kezdeményezte az Emberi jogi, Kisebbségi, Civil-és Vallásügyi Bizottságánál, valamint az Emberi Erőforrás Minisztériumnál a tanulmányban foglalt újfajta gyerekszegénységi megközelítés megvitatását.

Az UNICEF tanulmányával egybevágnak a Gyermekétkeztetési Alapítvány adatai.

Az alapítvány szerint Magyarországon közel 20.000 gyerek él mélyszegénységben. Ez nem csak azt jelenti, hogy a mindennapi meleg élelem beszerzése is nehézséget okoz, hanem azt is, hogy a gyerekek jövőjének megalapozása sem biztosított: sok esetben már az általános iskolai oktatásból kiesnek.

„Az a gyerek, aki 4-től 11-12 éves koráig nem kapja meg a megfelelő fehérjét, és nem eszik reggel is, délben is, délután is, és este is, az nem tud tanulni” – mondja Hegedűs Zsuzsa, a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány vezetője.

Az állam 2,4 milliárd forintot költ jelenleg gyermekétkeztetésre. A körülbelül 1 millió óvodás és általános iskolás gyerek közül 400 ezer juthat így állami támogatáshoz, közülük 130 ezer étkezhet nyáron is ebből a pénzből.

kertedi

Források: http://unicef.hu/-/elhallgatott-gyerekek

http://www.gyea.hu/

http://tv2.hu/tenyek/cikk/egyre-tobb-gyerek-ehezik-magyarorszagon