Lefejelt bejáratok, falat festő gyerekek és Mizu – a Minicityben jártunk

A kisebbeket nem zavarja se a Mizu, se az amatőr kivitelezés, Tünde Mankája rögtön a színpadra is penderül, bemutatva, hogy kétévesen már nagyon is jól tudja egy gyerek, mi a tánc és mi a színpad. A nagyobbak viszont inkább shopaholicnak állnak, és legalább négy kört tesznek a mini élelmiszerboltban, hol eladóként, hol vásárlóként.

A Minicity azzal a céllal jött létre, hogy a gyerekek nekik szabott méretben próbálhassák ki, milyen az élet banki alkalmazottként, fodrászként, szobafestőként vagy egy mikrobiológiai laborban. Szó szerint a méreteikre lett igazítva minden, annyira, hogy minden felnőtt rendszeresen lefejeli a bejárati portált, ami a hét-kilencévesek magasságához illeszkedik. Vannak fiús, lányos és uniszex lehetőségek – köthetünk virágcsokrot az kertészetben, fésülhetünk próbababát a biofodrászatban, de lehet falat festeni igazi szerszámmal-festékkel, híreket mondani a Tényekben, énekelni a színpadon, vagy autót szerelni, amihez egy igazi autó motorja is megnézhető.

Jól felszerelt viszont az állítható székkel, nagyméretű fogsorral-fogszabályozóval és eszközökkel ellátott fogorvosi rendelő (érdekes, hogy a kölykök először mindig a szülőt ültetik a székbe, hátha tényleg igazi – egyébként az asszisztensek elmondása szerint az emelhető fogorvosi szék és fúrók is igaziak, de a gyerekek nagy örömére nem működnek), ahol a helyes fogmosás szabályai is a falon díszelegnek. A KRESZ-pályán lábbal hajthatós biciklikkel lehet gyakorolni, hogy mi a teendő például körforgalom esetén, és igazi közlekedési lámpák is működnekA rendőrségi őrszobának vagy Tényeknek könnyebb a helyzete – a fogdában vagy a stúdióban nincs mit szétverni, a képernyőn pedig nagyon valósághű a látvány, ha a csemete beül a mikrofon mögé.

Vakmacska, Tünde