Nyomokban Klimtet is tartalmaz...

Nos, Gustave Klimtet ekkora méltánytalanság nem érte, "csak" épp négyszer nem nevezték ki rendes akadémiai tanárrá (de tiszteletbeli taggá beválasztotta azért a Bécsi Képzőművészeti Akadémia) , ám mostanra már kávésbögréktől a selyemkendőkig, naptáraktól a pólókig mindenhol ott virít leghíresebb műve, az 1907-ben festett, bonyolult kompozíciójú Csók. (nekem is van ilyen teásbögrém, szorosan ott áll a L`ecsó című filmopusz Rémy-se mellett.) Ezt hatalmas művét persze csak az láthatja, aki elmegy érte az Albertina fenséges termeibe: ott egy egész falat betakaróan ragyog, mert Pestig sajna nem jutott el. Csak a Nuda Verita, a vöröshajú Meztelen Igazság látható nálunk.

Igaz, Dr. Báan László nem is Klimt-összest ígért nekünk, hanem az ő fémjelezte csoportot bemutatandó összefoglaló tárlatot. A szecesszió - amelyik a XIX. és XX. század küszöbén elárasztotta indázó-burjánzó, a reneszánsz finomságát felidéző alkotásaival Franciaországot, Belgiumot, Olaszországot és a Monarchiát - Bécsben is hamar népszerű lett. Kivonulás a szó magyar jelentése, átvitten az akadémiai poros, szabályos, collstokkal kimért képvilággal való radikális szakítást jelenti.
Megvalósulása pedig igencsak szemrevaló: virágkacsokba gabalyodó tündértestű lányokat naturalista alapossággal örökítenek meg leheletvékony ceruzairamlásokkal, újszerű, levegős festési módokkal. Persze ez sok/k/ volt a kor nyárspolgárainak, hiszen az egyik masszív alapító tagnak, Engelhartnak például nem is engedték kiállítani Cseresznyés lány című - túl sokat megmutató (látszik a gondosan adagolt-rajzolt fanszőrzet, naná) aktját. Volt is nagy felháborodás emiatt festőkörökben s ez is acélozta azt az elszánásukat, hogy együtt kitörjenek a megszokott járomból.

A bécsi Secession két forrásból táplálva alakult bőven áradó folyóvá, amelyik megtermékenyítette a város képzőművészetét és máig híressé tette a korszak festményeit, grafikáit. Egy kávéház (a Haagen család tulajdona) lett a centruma ennek az eredetnek, ahol megalakult a Hagen Kör. Koló Moser volt itt a főszereplő, az a fiatalember, aki a fekete-fehér ritmus váltakozására olyan érzékenyen kivitelezett, rebbenő nőfigurákat tervezett, melyek megtekinthetők a múzeumban. A mások csoport a Hetek Klubja volt, - ez is a kávéházat használta gyülekezőhelynek - itt a már említett Engelhart és barátai vitték a prímet. E két társaság végül összevegyült 1897 április 3-án. Fő működési területük egy folyóirat létrehozása és illusztrálása volt. A lap Ver Sacrum néven lépett a porondra - ünnepélyes nyitánya egy társas kiállításban kezdődött 1898-ban. Az lázadó festők, grafikusok ekkor léptek ki együtt a közönség elé és sikerük visszaigazolta, hogy van jövőjük.
Szent Tavasz néven hat évfolyamot ért meg a kiadvány, 1903-ig működve. Ennek s a köré szerveződött társaságnak vezető egyénisége az a Gustave Klimt lett, aki 14 éves korától elkötelezettje volt a szépség ábrázolásának. Testvérei is abba is művészeti iskolába jártak, ahol ő tanulta a fortélyokat; George öccse ötvös és szobrász lett, sokszor együtt is dolgoztak. A Szépművészetiben ez a Bécsi szecesszió című mustra, - ahogy írják - " része annak a sorozatnak, amellyel a Szépművészeti a modern művészet kialakulásáról kíván a lehető legteljesebb képet adni. A Gustave Moreau, Alfons Mucha és Ferdinand Hodler műveit bemutató, valamint a Degastól Picassóig című kiállítást követően a most nyíló tárlat is a képzőművészet 19. század végi, 20. század eleji megújulásának fontos fejezetét tekinti át." A mintegy kétszáz műalkotás törzsanyagát a bécsi Albertinából érkezett művek adják, amelyek osztrák, svájci, amerikai és japán köz-és magángyűjtemények féltett darabjai egészítenek ki .

Főleg grafikák láthatóak az említett bécsi mesterektől, így Klimttől is. Neki külön termet is szenteltek a kurátorok arra, hogy egyértelműen erotikus, főleg leszbikus barátnőket bemutató rajzait kiállítsák. E művei puszta vázlatok az elfutó fekete néha vörös ceruzával feldobott könnyed vonalakkal jelzett aktusokról két nő, néha pedig férfi és nő között. Ez a teljességre törekvő szeretkezés-ábrázolás nem volt idegen a magyar rajművészet géniuszától, gróf Zichy Mihálytól sem: ő is bravúros készséggel és szégyent nem ismerő érdeklődéssel és elmélyültséggel, képszerű részletességgel alkotott - szinte durván - pornográf oeuvre-öt. (pár éve a Petőfi Irodalmi Múzeumban láthattuk pár jeles darabját. de nem az összest. Még ott is szűrték, mert vannak olyan művei. amik még ma is kivágnák a biztosítékot...) Klimttől ezeken a nőket/szexet ünneplő rajzvázlatokon és a pazar, egész termet bederengő, márványosan fehér husú Nuda Veritáján kívül még találhatunk sellőket felvonultató olajfestményt illetve pár szabályos négyzet alakú tájképet is.

Persze a fő attrakció az a teljesen mezítlen vörös démon. Akit először fekete-fehér litográfiában örökített meg, és el kell ismerni hogy a kavargó ecsetvonások színei egész más, éteri hatás adnak a hatalmas figurának. Az asszony az Élet csodáját tartja a kezében, ami beragyogja a testét, középpontba állítva így a képet az egész helyiségben. Ez a fény játszik a nő szemében is, míg haja körül a szecesszió kedvelt könnyed virágindái. Karcsú derekát már türkiz hullámok nyaldossák, ahogy Klimt másik figurális alkotását is itt Pesten: abban expresszíven nyújtott alakú sellők úszkálnak a sötétlő vízben, Klimt kedvenc anyagában. A szexualitást és az ősbölcső tengert ő szinonimaként használta képein. Amikor 1890-ben Salzkammergut vidékére vetődött pihenni, akkor viszont épp az ember nélküli táj kifejező markánssága ragadta meg. Ekkor kezdte festeni a jellegzetes négyzetes olajképeit, melyeken a katedrális-szépségű/nagyságú fákat, a tó/folyó fényjátékait örökítette meg. Ilyesmi alkotásokat kortársai is festettek - itt is ki is állították azokat - , talán az ő kifejezőkészsége híján, de értő kezekkel. Például érdekes volt látni a "paraszt-szecesszió" megjelenését F. Andri két képén: a kifinomult ábrázolásmód és a földhözragadt téma - aratás, stb. - pikáns ütközést ad.

Harmadik vonulata Klimt művészetének az Aranylovag című kép adta irány. Ezen az Élet=Küzdelem tematikát dolgozta fel mértani szabályosságú elemek páncéljába öltöztetett, színarany harcosát olyan hősnek lefestve, aki lehúzott sisakrostéllyal elszántan küzd az újért és a szabadságért. Nagy munkája volt a csoportnak, s benne a Gustave-nak a Beethoven-emlékév tiszteletére készült kiállítás 1902-ben. Ez a nagyszabású megrendelés és ahogyan abszolválták a feladatot komoly tekintélyt adott nekik. megtekinthetők a tervrajzok. Ám azért ezeket a munkáit megismerve is le kell szögeznünk, hogy Klimt mégiscsak a női test egyik legnagyszerűbb színköltője. Aranyló, furcsa mozaikmotívumú bizáncias ruhákból kitűnő asszonyai - szerette őket a való életben is - különös, elemelt amazonvilágba visznek, ahol depressziója is hangsúlyt kap a merengő, komoly arcokon. Ha örömmel pucérkodó modelljeit festette, akkor minden szépérzékét és diszítőkedvét a hús, a test, az kéj visszaadására fordította.

A Szépművészeti mindig európai kitekintést ad ekkora tárlatain, így itt is megjelentek azok a korszakhatározó mérföldkőnek számító munkák, melyek Franciaországban, az impresszionizmus, szimbolizmus hazájában születtek és hatottak minden más festőre szerte a kontinensen. Természetes, hogy nem maradhatott ki Henri de Toulouse-Lautrec Elsa, a bécsi lány című csodálatosan finom krétarajza sem. A bársonyos kék szoknya színe visszatükröződve a csodálkozó kék szemeben egy hamarjában odavetett friss, levegős művön: Lautrechez méltón idézi meg a mondén császárváros hangulatát. Láthatunk Degastól fekete-fehér balerinatanulmányt, Gaugaintől mélysötét éjszakát, ahogy Monet-tól is egy-egy kisebb alkotást.
A Sikolyról (és annak elrablásáról) mindenhol ismert Edward Munch két darabbal is szerepel itt : az egyiken Madonnája "tágra zár" szeméből ugyanaz a fájdalom üvölt, mint a világhíres és címében is jellemző képéből.

Búcsúként egy nagyon szép, - szecessziósan ágasbogas faimitációjú - aranyló rézkerettel koronázott olajképet nézhetünk meg. Ez épp olasz mester műve, Giovanni Segantini kezemunkája, ami Klimthez méltó szellemiségű és kvalitású darab. Térey Gábor, aki a múlt század elején a Szépművészeti Múzeumért felelt, meglátva beleszeretett és minden követ megmozgatott megszerzésére. (Téreyről jegyezzünk meg ezenfelül annyit, hogy fia, Benno volt Szerb Antal gyerekkori jóbarátja és az Utas és a holdvilág című életregénye Ulpius Tamásának ihletet adó eredetije.)

A múzeum ismertetője a tárlatról.

juszasz