Bölcsinapló: Füstbe ment tervek

És megjött az ősz. Megbeszéltük, hogy a bátyjuk ovis, ők bölcsisek lesznek. Elmentünk, megnéztük, memorizáljuk a jelüket, egy egész napig járkáltak a majdani váltócipőben, megvannak az üzenőfüzetek is, mindenből váltómennyiség beszerezve. Naponta sulykolom, hogy mikor visszük, hozzuk haza a tesót, hogy gyerek nem marad bölcsiben/oviban, őket is mindig hazahozzuk, ahogy mi is mindig hazajövünk a munkából, mert ez az otthonunk. Rendszerezem a papírokat (kiskönyvek, születési anyakönyvi, kajatámogatáshoz igazolás), bejelentkeztünk a gyerekdokihoz is igazolásért, megírtam a jellemzéseiket.

És pipálgatom fejben, hogy mit akartam még. Igen, voltam nőgyógyásznál, szemészeten, fogászaton. Jogsi meghosszabbítva, Start-számla folyamatban. Nem, nem voltunk nyaralni, kettesben vacsorázni, színházban, a naggyal kisvasutazni, egyik kicsivel uszodában, másikkal múzeumban.

Vajon miért a jók mennek füstbe? Miért nem vagyok képes ezekre jobban figyelni?

Jasmine