Figyelem! Egyszerű hibának tűnhet, de akár az életedet is veszélyeztetheti

PUBLIKÁLÁS: 2026. január 16. 20:30

Tévé mellett alszol el, esetleg éjszakai fénynél? Talán nehéz elhinni, de ebben az esetben az alvásminőséged mellett az egészségeddel is játszol.

Az alvásminőség mellett a szív-és érrendszeri betegségek kialakulását is felgyorsíthatja az éjszakai erős fény használata. Egy tíz éven át tartó kutatásból nemrég kiderült, mekkora mértékkel károsíthatja az egészségünket, ha éjjelenként fény mellett alszunk el.

Az éjszaki fény használata az alvásminőség mellett az egészségünket is károsítja — Az éjszaki fény használata az alvásminőség mellett az egészséget is károsítja / Fotó: Unsplash.com (Képünk illusztráció)

Az egészségre is káros lehet az éjszakai fény

A kutatások szerint az erős fények használata növelheti a szívbetegségek miatti elhalálozás kockázatát. Az Egyesült Államok és Ausztrália tudósai, akik közel 90 ezer brit állampolgárt vizsgáltak, most azt állítják, a fény által a szervezet természetes órájában, az úgynevezett cirkadián ritmusban okozott zavarok halálosak lehetnek a szívre nézve. A résztvevőknek csuklóra helyezhető fényérzékelőket adtak, amelyeket alvás közben kellett viselniük, majd a közel egy évtizedes vizsgálat során a kutatók feltérképezték az éjszakai fényhatás és a különböző típusú szívbetegségek, köztük a koszorúér-betegség, a szívroham, a szívelégtelenség, a pitvarfibrilláció és a sztrók diagnózisa közti összefüggést. Ekkor kiderült, hogy azok, akik éjszakánként több fénynek voltak kitéve, azoknál nagyobb volt a kockázata ennek az öt betegség kialakulása, függetlenül az alvásuk hosszától vagy minőségétől.

Azoknál a résztvevőknél, akik nagyobb fénynek voltak kitéve, 56 százalékkal volt nagyobb a szívelégtelenség kialakulásának kockázata is, és 47 százalékkal nagyobb a szívrohamé, mint azoknál, akik sötétben aludtak. Emellett 32 százalékkal volt nagyobb a koszorúér-betegség kialakulásának kockázata, és 30 százalékkal nagyobb a sztróké.

A szakértők azt is megállapították, a nagy éjszakai fénynek kitett nőknél nagyobb volt a koszorúér-betegség kialakulásának kockázata, mint a férfiaknál.

A JAMA Network Open című folyóiratban a tudósok így írtak erről:

Az éjszakai fényhatás jelentős kockázati tényező volt a 40 év felettiek szív- és érrendszeri betegségeinek kialakulásában. Az éjszakai fény elkerülése hasznos lépés lehet a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében.

Frank Scheer professzor, a bostoni Brigham and Women’s Hospital idegtudósa, valamint a tanulmány társszerzője úgy fogalmazott:

Amennyiben valaki szív- és érrendszeri betegség kockázatának van kitéve, esetleg álmatlanságban szenved, különösen fontos kikérdezni arról, mekkora fénynek van kitéve éjszakánként, és javasolni neki, hogy inkább sötétítsen el.

A professzor ezután sietett megnyugtatni azokat, akik nem szeretnének teljes sötétségben aludni, hogy amennyiben tompa fényt használnak, amely öt lux alá esik (azaz öt gyertya fényének felel meg) és karnyújtásnyira helyezik el maguktól, akkor az minimális kihatással van a cirkadián ritmusra.

Dr. Daniel Windred, az adelaide-i Flinders Egyetem alvásegészségügyi kutatója hozzátette:

Gondoltuk, hogy lesz némi hatása, de meglepő volt, hogy az éjszakai fény közel 60%-kal növeli a szívelégtelenség kockázatát. Úgy gondoljuk, a fény megzavarja a cirkadián ritmust, ami szabályozatlan fiziológiai állapothoz vezet.

Kiemelte, amennyiben ezeket a ritmusokat elég hosszú ideig megzavarják, az jelentősen megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A Sleep Foundation szerint az embereknek általában 10-20 percbe telik, hogy elaludjanak a lámpa lekapcsolása után. A The Sleep Charity által 2000 ember körében végzett felmérés szerint tízből kilencen tapasztalnak valamilyen alvási problémát, míg minden második ember kockázatos esetleg veszélyes viselkedést tanúsíthat, ha nem tud elaludni. A szakértők már régóta figyelmeztetnek arra, hogy az éjszakai felébredés nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető álmatlanságban szenved. Az alváshiány azonban nagyon megterheli a szervezetet, rövid távon ingerlékenységet és koncentrációcsökkenést okoz, hosszú távon pedig növeli az elhízás és a cukorbetegség kockázatát is - olvasható a The Sun cikkében.