Minden év szeptemberében tartják az idiopathias tüdőfibrózis (IPF) hónapot. AZ IPF-betegség során a tüdő szövetei elhegesednek, így egyre nehezebbé válik a beteg számára a légzés.
Ezt sokszor úgy írják le, hogy olyan érzés a megvastagodott falú tüdővel levegőhöz jutni, mintha víz alatt próbálna a beteg lélegezni.
A tüdőfibrózis szó szerinti fordítása a „tüdő hegesedése”, mely egészen pontos megfogalmazás, tekintettel arra, hogy milyen károsodást okozhat a tüdőben, és hogyan nehezíti a légzést. A fibrózis szó kifejezetten a rostos kötőszövetek felhalmozódására utal, amelyek a tüdő falainak megvastagodását okozzák, és így befolyásolják annak képességét, hogy oxigént szállítsanak a vérbe. Ez ahhoz vezet, hogy a betegségben szenvedők úgy érzik, hogy állandóan fulladásveszélynek vannak kitéve a folyamatos légszomj miatt.
A tüdőfibrózis során a tüdő rugalmatlanná, merevvé válik. Ezt számos tünet kísérheti: megnehezítheti a légzést, légszomjat, fulladozást okozhat, ami miatt minden egyes lélegzetvétel komoly kihívást jelenthet, még olyan mindennapi tevékenységek végzése során is, mint egy rövid, esti séta. Mivel minden lélegzetvétel kihívást jelent, a tüdőfibrózissal élők számára a légzés leginkább ahhoz hasonlatos, mintha víz alatt próbálnának lélegezni.
Noha minden egyes ember tapasztalatai eltérőek lehetnek a tüneteket illetően, a tüdőfibrózis okozhat légszomjat, nem javuló köhögést, az ujjak pedig deformálódhatnak (az ujjak vagy a lábujjak hegye kiszélesedik és lekerekedik). A betegségben szenvedők fáradtnak érezhetik magukat, fokozatosan fogyhatnak vagy gyors, felszínes légzést tapasztalhatnak.
Egyes esetekben a tüdőfibrózis progresszív – ami azt jelenti, hogy a beteg állapota rohamosan romlik, a szervek pedig nem jutnak elég oxigénhez a megfelelő működéshez.
Jelenleg nincs ismert gyógymód a tüdőfibrózisra, azonban a megfelelő terápia lassíthatja a betegség előrehaladását, a tüdő hegesedését, segíthet a tünetek kezelésében és javíthatja a betegek életminőségét.
Gyakran hosszú időbe telik a tüdőfibrózis felismerése és diagnosztizálása6, ezért nagyon fontos az első tünetek érzékelésénél azonnal felkeresni egy tüdőgyógyászattal foglalkozó szakorvost.
Ha diagnosztizálásra került a betegség, az egyik legfontosabb, hogy a beteg ne féljen kérdezni orvosától, ápolóitól. Ha a beteg teljes mértékben tisztában van betegségével tudja, hogy van kihez fordulnia kérdéseivel és panaszaival, már könnyebb az elfogadás útjára lépni és feldolgozni, hogy sajnos, a kórisme változást fog hozni az életében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.