A leukémiát gyakran nehéz észrevenni, mivel a jelek és tünetek más betegségekre is jellemzőek. Azonban, ha valaki tudja, mikre kell figyelni -főleg, ha azok tartósan jelen vannak- az segíthet abban, hogy hamarabb orvoshoz forduljon és fény derüljön az állapotra.
Egy felmérés szerint a leukémiás betegek 56%-a panaszkodik fáradtságra a diagnózis felállításáig. A leukémia- vagy bármilyen rák- esetén a beteg rendkívüli vagy tartós kimerültséget tapasztal, amely már zavarja a mindennapi tevékenységeket is. Az érintetteknek nincs energiájuk, és nehezen tudnak egyszerű feladatokat elvégezni. Az ártalmatlan és a kóros fáradtság közötti különbség feltárása kulcsfontosságú lehet és felhívhatja a figyelmet kezdődő rákos megbetegedésekre, köztük a leukémiára is. A rák miatt fellépő fáradtságot nem lehet orvosolni szabadsággal, nyugalommal és jó éjszakai pihenéssel. Mivel a panaszt az állapot miatt fellépő vérszegénység is okozza, ügyeljen az olyan tünetekre is, mint a légszomj, szédülés, illetve a sápadt bőr, hiszen ezek is mind figyelemfelhívó jelek lehetnek.
Az erős éjszakai izzadásról a betegek kb. 30%-a számol be. A probléma olyan mértékű is lehet, hogy az ágynemű vagy a pizsama átázik (annak ellenére, hogy nem túl meleg a szoba). Ennek oka egyrészt az, hogy a leukémia nagyobb kockázatot jelent a fertőzések kialakulására, mivel szervezete nem termel elegendő védősejtet a fertőzések ellen. Fertőzés közben a szervezet automatikusan megemeli a hőmérsékletét, hogy segítsen leküzdeni a kórokozókat. Másrészt nem csak a fertőzések ellen emeli meg a test a hőmérsékletet, hanem amiatt is, mert a szervezet megpróbálja elpusztítani a leukémiás sejteket, vagyis a daganatos sejtek elleni immunválasz része.
A betegek 24%-a gyakori zúzódásokat, véraláfutásokat tapasztal. A problémát az egészséges vérlemezkék hiánya, vagy egyes heveny leukémiákhoz társuló véralvadási zavar is okozhatja. A csontvelő egy szivacsos szövet, amely a csont közepén található. Őssejteket tartalmaz, melyek különböző vérsejtté fejlődnek. Heveny leukémia esetén a csontvelő túlzott mennyiségű kóros fehérvérsejtet kezd termelni. Ezek a sejtek felhalmozódnak és „kiszorítják” a normál vérsejteket a csontvelőben, megakadályozva azok termelődését.
Az egyik olyan vérsejt típus, amelyet a gyorsan osztódó leukémiás vérsejtek kiszoríthatnak, azok a vérlemezkék, amik a véralvadás korai fázisáért felelősek. Heveny leukémia esetén - mivel a szervezet nem képes elegendő vérlemezkéket termelni, és bizonyos heveny leukémiákhoz fokozott alvadási zavar is társul, mely során a vérlemezekék fokozottan használódnak fel a véralvadékban - a véralvadás is zavart szenved, és thrombocytopenia is fellép. Idült limfoid leukémiánál a trombocitopéniát nem csak a leukémiás sejtek felszaporodása okozza a csontvelőben, hanem a vérlemezkék a periférián az autoimmun folyamatok következtében szét tudnak esni. Mindezen folyamatok hatására gyakori vérzések, véraláfutások jönnek létre.
Felmérések szerint a leukémiás betegek 20%-a tapasztal gyakori vagy ismétlődő fertőzéseket. Leukémia esetén a fertőzések vissza-visszatérnek, mert szervezete nem termel elegendő fehérvérsejtet az immunrendszer megfelelő működéséhez. Ez azt jelenti, hogy nem tudja gyorsan elpusztítani a szervezetbe bejutott káros mikroorganizmusokat.
Dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis-és Hematológiai Központ onkohematológusa elmondta, a leukémia terápiáját több minden határozza meg: figyelembe kell venni a leukémia típusát, a beteg életkorát, a progressziót, egyéb betegségeket stb. A kezelés így többféle is lehet: kemoterápia, sugárterápia, biológiai terápia, csontvelő átültetés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.