Mégha valaki enyhe panaszokkal vészelte át a COVID fertőzést, gyakran előfordul, hogy hosszútávú problémái maradtak a betegségből. A légúti tünetek a leggyakoribbak.
Dr. Anthony Fauci, az USA vezető járványügyi szakértője szerint a post-COVID-19 szindróma a fertőzésen átesett személyek 25-35 százalékánál jelentkezik, így jelentős közegészségügyi problémáról van szó. Ilyenkor a páciens már nem fertőz, de elhúzódó tünetei vannak, melyek nagymértékben befolyásolják az életminőségét. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) november közepén megjelentette a listát, amely a COVID hosszú távú egészségügyi hatásait tartalmazza.
A felsorolásban leggyakoribb hosszú távú tünetként az alábbiak szerepelnek:
Emellett sokaknál jelentkezik elhúzódó tünetként koncentrációs nehézség, fejfájás, szívdobogásérzés, izomfájdalom, depresszió és időszakos láz. Ritkábban, de súlyos panaszokról is beszámoltak néhányan: többek közt szívizomgyulladás, tüdőfunkciós rendellenességek, vesekárosodás, alvászavarok, tartós szaglásvesztés, hangulati ingadozások is lehetnek a COVID-19 utáni szindróma tünetei.
"COVID utáni kivizsgálásra általában két okból érkeznek a betegek. Lehet, hogy nincs különösebb panaszuk, de olvastak, hallottak róla, hogy a koronavírus-fertőzés megviselheti a szervezetet. Sportolás megkezdése előtt általános kivizsgálásra jönnek, hogy biztonságosan kezdhessék meg a fokozatos terhelést. A másik csoportba tartoznak, akiknek az életminőségükre is ható, komolyabb panaszaik vannak" - mondja Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa.
A legfőbb tünetek közé tartozik az elhúzódó köhögés, légszomj, mellkasi fájdalom. Sokan panaszkodnak arra, hogy a betegség lezajlása óta a mélyebb levegővétel nehézséget okoz, amit a beteg a rendelőben gyakran úgy fogalmaz meg, hogy „nem tudom jól teleszívni a tüdőmet” – mondja dr. Tárnok Ildikó. A tüdőgyógyászati panaszok mellett sokan számolnak be alvászavarról, hangulatingadozásról és szorongásról is, a fertőzés lezajlását követően.
A COVID utáni kivizsgálás során részletes tüdőgyógyászati vizsgálatot végeznek, melynek része lehet a panaszoktól függően, a komplex laborvizsgálat mellett a légzésfunkció és a mellkas CT is. Számolni kell a társbetegségek jelentőségével is, hiszen a koronavírus, csakúgy, mint egyéb légúti fertőzések, szintén belobbanthatja az asztmát, így ez is okozhatja például az elhúzódó köhögést. Ez a panasz egyébként szénanáthás betegeknél is gyakrabban megfigyelhető.
"Az elvégzett vizsgálatok eredményei és a beteg tünetei alapján gyógyszeres kezeléssel lehet az elhúzódó köhögést csökkenteni, megszüntetni. Előfordulhat azonban, hogy a panaszok hátterében nem lehet tüdőgyógyászati eltérést kimutatni. Ilyen esetben például a légzési nehézség kapcsán gondolni kell a rekeszizom érintettségére is. Ha ez áll a légzési panaszok hátterében, akkor légzőtornát, egyéb fizikoterápiát szoktam javasolni, ez segíthet a betegeknek" – magyarázza dr. Tárnok Ildikó.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.