A fehérjehiány 8 jele – innen tudni, hogy nincs elég fehérje a testünkben

Duzzadás, hangulatváltozás, tartós betegeskedés

Ideális esetben az ember napi kalóriamennyiségének 10 százalékát fehérje adja, melyet többféle forrásból is beszerezhet. Gyakori azonban, hogy valakinél a fehérjemennyiség nem éri el ezt a szintet. Melyek a fehérjehiány jelei?

Az ember napi kalóriaszükségletének 10 százalékát adja a protein, vagyis fehérje – ezt többféle forrásból kell beszereznünk,például egy pohárnyi görög joghurtból (20 gramm), bőr nélküli csirkéből (25 gramm), egy csészényi fekete babból (15 gramm), reggelitől a vacsoráig. Szervezetünk lebontja és számos módon használja a fehérjét.

Annak, ha a fehérje nem megfelelő mennyiségben van jelen a szervezetünkben, több jele is van. Lássuk, mi árulkodik a fehérjehiányról.

1. Duzzadás: a fehérjehiány egyik leggyakoribb jele a duzzadás vagy ödéma, mely különösen a has, a lábak, talpak és kezek táján jelentkezik. Ennek lehetséges magyarázata az, hogy a fehérjék, melyek a vérben keringenek – így például az albumin - segítenek megtartani a folyadékot a szövetekben. Több dolog is okozhat viszont ödémát, ezért fontos orvossal konzultálni, ha duzzadást észlelünk.

2. Hangulatváltozás: agyunk a neurotranszmitter nevű vegyi anyagokat használja a sejtek közötti információ továbbítására. Ezek többsége aminosavakból áll, amelyek a fehérjék építőkövei. Vagyis a fehérjehiány azt jelentheti, hogy a szervezet nem tud elég neurotranszmittert előállítani, s ez megváltoztatja az agy működését. A dopamin és a szerotonin alacsony szintje mellett depressziósnak és túlságosan agresszívnak érezhetjük magunkat.

3. Haj, köröm, bőr problémák: ezek ugyancsak fehérjéből épülnek fel, így elasztinból, kollagénből, keratinból. Ha a test nem tudja előállítani ezeket, a haj törékeny és elvékonyodó lehet, a bőr száraz és hámló, a körmökön mély barázdák figyelhetők meg. Nem csupán étrendünk lehet azonban ennek az oka – szintén érdemes konzultálnunk orvossal.

4. Gyengeség és kimerültség: kutatások szerint elég egy hét, amikor nem eszünk elég fehérjét, s máris érintettek lesznek az izmok, amelyek a tartásért, mozgásért felelősek, különösen 55 éves kor felett. S idővel a fehérjehiány izomvesztést okoz, amely az erő csökkenését hozza magával és nehezebben tudjuk megtartani egyensúlyunkat. Az anyagcsere lassul. Mindez vérszegénységhez is vezethet, amennyiben a sejtek nem jutnak elég oxigénhez – s máris kialakul a nehezen tolerálható fáradtság, kimerültség.

5. Éhség: ez a fehérjehiány-jel talán nyilvánvaló is lehet. A fehérje ugyanis feltölt, egyike a kalóriaforrásainknak, a szénhidrátok és zsírok mellett. Amennyiben azt érezzük, hogy túl gyakran vágyunk enni, valószínűleg kevés fehérjét fogyasztunk. Tanulmányok szerint a fehérjében gazdag ételek segítenek telítettnek érezni magunkat a nap folyamán.

6. Lassan gyógyuló sebek: nos, a fehérjehiány ilyen problémát is kiválthat. Azok az emberek, akiknél alacsony a fehérjeszint, a vágások, sérülések gyógyulása hosszabb időbe telik. Ugyanez igaz a testmozgással kapcsolatos károsodásokra, meghúzott izmokra. Más hatása is lehet annak, ha a szervezet nem termel elég kollagént – ez a kötőszövetekben és a bőrben is megtalálható. A vérrögképződéshez fehérjékre is szükség van.

7. Betegek leszünk vagy azok is maradunk: a vérünkben levő aminosavak segítenek az immunrendszernek antitesteket előállítani, amelyek aktiválják a fehér vérsejteket, hogy harcoljanak a vírusok, baktériumok és méreganyagok ellen. Szükségünk van fehérjére az emésztéshez és egyéb tápanyagok felszívásához, amelyek egészségesen tartanak bennünket. Bizonyíték van arra is, hogy a fehérje képes megváltoztatni a betegséggel harcoló „jó baktériumok” szintjét a belekben.

Azok az emberek, akik nem jutnak elegendő proteinhez, általában meglehetősen szegényes étrendet folytatnak. Az idősek és a rákkal küzdők esetében azonban nehézkes a fehérje fogyasztása.A fehérjehiány miatt kialakuló súlyos alultápláltság neve egyébként kwashiorkor. Gyakori a fejlődő országokban, különösen gyermekeknél, vagy egy természeti katasztrófát követően.

Ha rendszeresen mozgunk és kiegyensúlyozott az étrendünk, valószínűleg elég fehérjét viszünk szervezetünkbe. Fontos viszont tudni, hogy a komolyan sportolóknak több fehérje kell, körülbelül duplája annak, amit egy átlagos ember eszik. A megfelelő adaggal vigyázni kell – ugyanis a túl sok protein is okozhat problémákat.