Tizenkilenc percenként meghal valaki, ugyanakkor évente 7 millióan veszítik életüket a dohányzás következtében, ebből közel 900.000 ember passzív dohányzás miatt hal meg. E káros szenvedély megháromszorozza a stroke kockázatát.
Ne gyújts rá! A Nemdohányzók világnapja alkalmából a dohányzás veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére és a dohányzásmentes életmód előnyeire hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Stroke Társaság /MST/
A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. A felmérések szerint a Föld 15 évesnél idősebb lakóinak egyharmada, vagyis közel 1, 3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt Az áldozatok mintegy 20 százaléka a nők köréből kerül ki, ugyanakkor 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk csaknem 12 százaléka hódol e káros szenvedélynek.A "dohányzási világranglistán" hazánk dobogós helyet foglal el. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként meghaladja az évi háromezer szálat. Ezek a szálak egymás mellé helyezve mintegy 250 métert tesznek ki, vagyis a magyarok mintegy kétmillió kilométernyi cigarettát - az Egyenlítő hosszának 48-szorosát - füstölnek el évente.
"A dohányosok körében 2-4-szer nagyobb a szívkoszorúér-megbetegedések és a szélütés kialakulásának valószínűsége, mint a nemdohányzóknál, a passzív dohányos felnőttek esetében pedig 25- százalékkal magasabb ez a kockázat" - hangsúlyozta Szapáry László, az MST elnöke.
A stroke a harmadik leggyakoribb halálok világszerte, Magyarországon az elsők közt szerepel. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer szélütést elszenvedett és még életben lévő beteg él közöttünk.
"Több tényező ismert, amely a szélütés kockázatát növeli. Mindenekelőtt az érelváltozások kialakulásának csökkentésére hívnánk fel figyelmüket, hiszen a stroke-események túlnyomó többségében érelmeszesedés áll a háttérben A cigarettafüstben található méreganyagok ugyanis befolyásolják a szervezet működését. Károsítják az ereket, rontják a vérkeringést, megemelik a vérnyomást, hosszabb távon érszűkület is kialakulhat, elsősorban a végtagokban" - tette hozzá Szapáry doktor.
"A dohányzás az agyérbetegségek kialakulásának mintegy 10-15 százalékáért felelős. A dohányzás segíti az iszkémiás és a vérzéses stroke kialakulását. 1,5-2-szeres rizikónövekedéssel jár, erős dohányosok esetében sokkal kifejezettebb. A káros szenvedély abbahagyása után a kockázat fokozatosan megszűnik.Ha időben abbahagyjuk a dohányzást, az általa okozott károsodások visszafordíthatók. A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, annál pl. a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna" - fűzte hozzá az MST elnöke.Az emberek többsége jól tudja, hogy a nikotinfüggőség veszélyes, ugyanakkor nem gondolnak a következményekre.
Ugyanakkor, ha valaki a dohányzást abbahagyja, a kedvező hatások szinte már azonnal jelentkeznek, és ez a folyamat a későbbiekben tovább folytatódik.
"20 perc múlva vérnyomása és pulzusa visszatér a normális szintre, 8 óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz, 24 óra múlva a szén-monoxid kiürül a szervezetből, a tüdő elkezdi kitakarítani a fölösleges nyálkát és az égéstermékeket a légutakból, 48 óra múlva a szervezetből kiürült a nikotin, így újra erősebben érzi az ízeket és az illatokat, 72 óra múlva hörgőgyulladása enyhül, könnyebben lélegzik, energikusabb lesz, 2-12 hét múlva a szervezetben javul a vérkeringés, így a dinamikus terhelés, pl. séta, futás is könnyedebben végrehajtható, 3-9 hónap múlva a tüdő 10%-kal nagyobb hatékonysággal működik, így megszűnnek a köhögési rohamok, a terhelésre jelentkező fulladás, 1 év múlva 25%-kal csökken a heveny szívizom elhalás kialakulási lehetősége, és 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetén. A heveny szívizom elhalás esélye megegyezik a soha nem dohányzókéval" - fejezte be gondolatait Szapáry doktor.
A dohányzásról való lemondás számos egyéb nyereséggel is jár, jobb lesz a közérzetünk, javul a teljesítőképességünk, jobb lesz a leheletünk, kifehérednek a fogaink, körmeink, kitisztul a hangunk, kisimul, egészségesebb lesz a bőrünk, kifényesedik a hajunk.
A Nemdohányzók Világnapja alkalmából a Magyar Stroke Társaság azt kéri minden dohányzótól, hogy legalább május 31-én ne gyújtson rá, s ha teheti akkor mondjon búcsút a káros szenvedélyének. Ha nem teszünk ellene, akkor a korunk pestisének tartott szenvedélybetegség okozta mérhetetlen pusztítás tovább fogja szedni áldozatait.
Május 31-e a Nemdohányzók Világnapja, melyet azzal a céllal hívott életre az az Egészségügyi Világszervezet (WHO/) 1987-ben, hogy ráirányítsa a figyelmet a dohányzás ártalmaira és a nemdohányzó életmód előnyeire.
A dohányfüstnek két formáját különítjük el. Fő füst alatt a beszívott füstöt értjük. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett füstből tevődik össze. Az aktívan dohányzók a fő füstöt és a környezeti dohányfüstöt szívják be. A passzív dohányosok a környezeti dohányfüstöt lélegzik be. A főfüst és a mellékfüst közel azonos összetételű, de kimutatott, hogy a mellékfüstben az egészségkárosító elemek: ingeranyagok, toxikus anyagok és rákkeltők nagyobb mennyiségben vannak jelen. Bármilyen megdöbbentő, de a passzív dohányzás legalább kétszer olyan károsító hatású, mint az aktív. A környezeti dohányfüst-hatás csecsemőkorban és gyermekkorban kimutatottan fokozza a gégegyulladást, a légcső és hörghurut gyakoriságot, a tüdőgyulladás kialakulását. Hatására fokozódnak az asztmás panaszok. A dohányzó szülők gyermekei között gyakoribb a krónikus köhögés, köpetürítés. Zárt helyiségben a dohányfüst azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat. Dohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Kimutatott, hogy dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdőrák előfordulása. A passzív dohányzás fokozza az orrüregi rákok kockázatát is. Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemők körében gyakoribb a hirtelen halál, az ún. bölcsőhalál előfordulása.
A dohányzásról leszokni sokféle módszerrel lehet. A dohányosok nem egyformán reagálnak a különféle módszerekre, temperamentumtól, alkattól függően az egyik embert érzelmileg, míg a másikat racionálisan lehet meggyőzni a leszokás előnyeiről.
A leszokást számos körülmény nehezíti, így elsősorban a nikotinmegvonási tünetek, az evéskényszer és a nem ritka következményes testsúlynövekedés. Tartós nem dohányzás alkalmával a szervezet hiányolja a megszokott mérget, mely jellegzetes hiánytünetekben nyilvánul meg: feszültség, nyugtalanság, türelmetlenség, romló koncentrálóképesség, fejfájás, alvászavar, gyomor-bélrendszerei panaszok, pl. székrekedés jelentkezhetnek.
A nikotinmegvonási tünetek átmenetiek, néhány nap-hét alatt teljesen megszűnnek. Általában az idő múlásával fokozatosan csökkennek, de hullámzó intenzitással is jelentkezhetnek: kedvezőbb időszak után váratlanul hevesebb nikotin-éhség jelentkezhet, mely percek (kb. 5 perc) alatt spontán megszűnik.
Néhány jó tanács a leszokni vágyóknak:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.