Tíz új kanyarógyanús esetet jelentettek az Országos Epidemiológiai Központnak hétfőig, így február vége óta országosan 41 embernél jelentkeztek a kanyaróra utaló tünetek – az alábbiakban az kór elleni immunitást garantáló MMR-rel, és egyéb védőoltásokkal foglalkozunk.

Kétféle embertípus van: az egyik minden létező védőoltást igénybe vesz; mindegy, mennyibe kerül, illetve hányszor kell beadni a gyereknek, míg a másik a kötelezőket sem szívesen fogadja el – a legszélsőségesebb esetekben az illető még fizet is azért, hogy ne oltsák be utódját, a vakcina beadásának ténye viszont elkönyvelésre kerüljön, elvégre bizonyos orvosok erre is kaphatóak.

Mivel a szülők nem találkoznak ezen betegségekkel, úgy vannak vele, hogy azok nem is léteznek. Persze akinek a szomszédjában már ketten meghaltak – mondjuk kanyaróban – az a világ végére is hajlandó elmenni a vakcináért. Egy biztos: ha nem lennének védőoltások, akkor világszerte minden évben milliókkal nőne az elhalálozott gyermekek száma. Igaz, mivel a vakcinák gyakorlati haszna a tőlünk elmaradottabb régiókban érzékelhető, az európai embernek fogalma sincs arról, mivel is járna azok globális hiánya.

Az oltás ellenes attitűd egyben közösség ellenes is – igaz, ha beoltott gyermekek veszik körül egy oltással nem rendelkező kortársukat, az ő immunitásuk az egyébként kiszolgáltatottat is védetté teszi. Ugyanakkor ha a be nem oltott gyerek hordozója egy kórokozónak és bár meg nem betegszik, közvetlen környezetét akkor is veszélyeztetheti, ha az általánosságban véve átoltott.

Közösségi („nyáj”) immunitás

Ha egy közösségben elegendő számú egyén részesül egy fertőző betegség elleni védőoltásban, akkor a közösség néhány, nem oltott tagja is védett lesz a fertőzéssel szemben, mivel nagyon kicsi lesz a lehetőség a fertőzés terjedésére. Az újszülöttek, a várandós nők vagy a csökkent védekezőképességgel rendelkező emberek nem kaphatnak meg minden védőoltást. Azonban még ők is élveznek némi védettséget, mivel a betegség nem terjed, s így kisebb a fogékonyak fertőződésének az esélye.

Családi körben igen közkedvelt megoldást jelent a nyájoltás. Vegyük példának az influenzát! Fertőzésveszély esetén a családtagok mind beoltatják magukat, hogy a velük egy fedél alatt cseperedő csecsemő ne kaphassa el a kórt – elvégre az csak velük, a betegségre immunisakkal érintkezik.

MMR-rel a kanyaró ellen

A kanyaró egy nagyon ragályos, közvetlen érintkezéssel és cseppfertőzéssel is terjedő, súlyos vírusfertőzés, amely magas lázat, orrfolyást, köhögést, kötőhártya-gyulladást, valamint egy-két hétig tartó kiütést okoz, sőt az esetek 1-6 százalékában a tüdőgyulladás is előfordul. Szintén reális szövődmény lehet az agyvelőgyulladás, amely ezer közül egy esetben agykárosodáshoz vagy akár halálhoz is vezethet.

A védőoltás bevezetése előtt két-három évente nagy járványok sújtották az országot, ám a legtöbb gyermek általában 18 éves koráig átesett a kanyarón. Hazánkban 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat: ennek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy vakcinával beljebb lett. A hosszútávra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két dózis oltóanyagot adnak be, azaz az orvosok oltanak, és újraoltanak. Az első kanyaró elleni oltást 15 hónapos korban kapják a gyermekek – morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) kombinált oltóanyagként –, majd 11 évesen, vagyis 6. osztályban, iskolai kampányoltás keretében részesülnek újraoltásban, ugyancsak MMR vakcinával – az OEK adatai alapján 2002 óta csak behurcolt esetek fordultak elő hazánkban; a jelenlegi helyzetről hétfői írásunkban számoltunk be.

Autista lesz a gyerek?

Az ellenzéki vonalon legelterjedtebb téveszme szerint a gyerek autista lesz az MMR injekciótól, melyet az oltás-szkeptikusok azért hajlamosak elhinni, mivel a gyerek 12 és 18 hónapos kora között, vagyis akkor kapja, amikor az autizmus jelei amúgy is jelentkezni szoktak – ha beoltják, ha nem.

A gondolatot, miszerint az MMR oltás autizmust okozhat, még 1998-ban, egy brit kutató, Andrew Wakefield vetette fel. A „The Lancet” című orvosi folyóiratban nyolc gyermek történetét közölte, akiknél autizmus és bélproblémák alakultak ki, nem sokkal azt követően, hogy MMR oltást kaptak. Annak eldöntésére, vajon Wakefield gyanúja helytálló-e, kutatók vizsgálatok sorozatát végezték el, összehasonlítva az MMR oltást kapott gyermekek százezreit, az vakcinával sosem találkozó gyermekek azonos méretű tömegével. Az eredmények alapján az autizmus kockázata mindkét csoportban azonos volt, ergo nem az MMR okozta az autizmust, továbbá az efféle gyermekeknél sem volt nagyobb a bélproblémák valószínűsége.

Wakefield cikkének a hatására Nagy-Britanniában persze csökkent az MMR átoltottság aránya, amelynek következtében kanyarójárvány alakult ki. Sok jelentős orvosi szervezet által végzett legújabb kutatás ismételten azt mutatta, hogy nincs okozati összefüggés az MMR oltás és az autizmus között – a vizsgálatot azóta teljes mértékben kétségbe is vonták.

Rohanó világ, rohanó szülők

Az egészség-edukáció roppant gyenge Magyarországon: a láztól például mindenki úgy fél, mint az ördögtől, holott az egy alapvetően gyógyító hatású folyamat. Az emberek a mai napig rohannak be a kórházba hajnali háromkor az olyan gyerekekkel, akiknek még csak fel sem ért a lázuk, de már egy vizsgálóban vannak, ahol aztán a család a sokszor kevéssé megértő orvossal karöltve izgul, hogy meddig is kúszik fel a hőmérő higanyszála.

Nyájoltás és autizmus - harc a kanyaró ellen