Vastagbélrák: célzott vagy nem célzott terápia - mi a különbség?

A nem célzott, azaz hagyományos kemoterápiás gyógyszerek hatóanyagai nem tesznek különbséget sejt és sejt között: a sejtekre mérgezően ható (citotoxikus) és a sejtosztódást gátló (citosztatikus) terápiák a szervezetben minden gyorsan osztódó sejtre egyaránt hatnak. Daganatpusztító hatásukat az adja, hogy a ráksejtek gyorsan osztódó sejtek. Miközben e terápiák hatékonyan képesek a daganatsejtek pusztítására, más gyorsan osztódó, ám egészséges sejteket is károsítanak, mint például a vérsejtek vagy a nyálkahártyák sejtjei – ebből erednek a mellékhatások.

A célzott (target) onkológiai gyógyszerek hatóanyagai ezzel szemben nem hatnak minden gyorsan osztódó sejtre: a ráksejtek jelfogó molekuláihoz (receptoraihoz) képesek hozzákötődni, így hatásuk szelektívebb. A vastagbélrák terápiái közül a célzott kezelések közé sorolhatók például a daganatok növekedési receptorait blokkolni képes EGFR-gátló kezelések. Ugyan szigorúan véve nem célzott kezelések, mert nem közvetlenül a daganatsejteket, hanem a tumort oxigénnel és tápanyaggal ellátó ereket sorvasztják, mégis a célzott terápiák közé sorolják az érfejlődésgátló kezeléseket is. Vannak olyan célzott kezelések is, amelyek egyszerre több támadásponton hatnak a daganatok ellen.

A célzott kezelések más típusú mellékhatásokat okoznak, mint a kemoterápiák, ám mivel leggyakrabban ezeket együtt alkalmazzák, így a célzott és nem célzott hatóanyagok mellékhatásai is egyszerre jelentkeznek.

A vastagbélrák és végbélrák kezelésében engedélyezett célzott terápiák többségét ugyanúgy infúzió formájában juttatják be a szervezetbe, mint a kemoterápiát. Vannak szájon át szedhető daganatellenes gyógyszerek is, ám azok egyelőre csak többedik kezelési vonalban (a korábban adott gyógyszerek hatástalansága esetén) használhatók.

Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról