Amellráka nők körében az egyik legrettegettebb rákos megbetegedés – de a férfiakat sem kíméli, igaz, jóval ritkább esetben. Mit kell tudnunk róla? Miért fejlődik ki, milyen okból és kik lehetnek a leginkább veszélyben?
Szervezetünkben a sejtek normálisan csak akkor osztódnak, ha újakra van szükség. Ám olykor, a test egy részében ezen sejtek növekedni kezdenek és kontroll nélkül kezdenek osztódni, amely egy szövettömeget hoz létre: a tumort. Ha azoknak a sejteknek a többsége, melyek ellenőrizetlenül növekednek, normál sejt, akkor a tumor jóindulatú, tehát nem rákos. Ám ha ezek rendellenesek, nem úgy működnek, mint a szervezet normál sejtjei, sőt elkezdenek más szövetet is támadni, rosszindulatú daganatról beszélünk.
A rákokat jellemzően arról a testrészről nevezik el, ahonnan eredeztethetők.A mellrák az emlő szövetből alakul ki. Ahogyan más rákok, ez is megtámadhatja a környező szöveteket a mellek körül, sőt egész más területeire is kiterjedhet a testnek, ahol új tumorokat képez. Ezek az áttétek.
Azt, hogy pontosan mi váltja ki az emlő daganatát, nem tudjuk – de azt igen, hogy mely rizikófaktorok tesznek valakit fogékonyabbá rá. Az illető kora, a genetikai tényezők, a személyes egészségügyi történet, az étrend mind hozzájárulnak.
A mellrák a második a daganatos halálokok között a nők körében (a tüdőrákot követően). Manapság nagyjából 8-ból 1 nőnél (12%) kifejlődik az emlőrák élete során. Csupán a megbetegedések 5-10 százaléka jelentkezik pontosan meghatározható genetikai hajlam miatt. Az esetek többsége „szórványos”, vagyis nincs közvetlenül családi előzménye a betegségnek. A rák kialakulásának esélye a kor előrehaladtával nő.
Több típusát különböztetjük meg ennek a betegségnek.
Léteznek persze még egyéb, ritkán jelentkező mellrák típosok is.
Cikkünket a stádiumokkal folytatjuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.