Diagnosztikai várólisták: a rák nem vár

Hónapokat is késhet a daganatos betegségek diagnózisa és kezelése a várólisták miatt: az akár 1-2 hónapos CT és akár 2-6 hónapos MR várakozás elfogadhatatlan, ahogyan az is, hogy a körülmények a magánellátásba kényszerítsék a betegeket, akik ezzel elveszítik a vizsgálatokhoz nekik járó tb támogatást – szögezte le Lakos István, a rákbetegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke egy budapesti szakmai konferenciát követően.

„Az egyéni felelősség számon kérhető mindenkin, hogy vegye igénybe az elérhető szűrővizsgálatokat, illetve ha panaszt érez, ne halogassa a problémát, hanem mielőbb forduljon orvoshoz. Viszont ha már valaki ott van az orvosi rendelőben, akkor attól függetlenül kell boldogulnia, hogy milyen kapcsolatai, mennyi pénze, milyen öngondoskodási tudatossága volt” – szögezte le Lakos István. A konferencián elhangzott: az akár több hónapos várólisták abból adódnak, hogy bár a CT és MR berendezésekkel több beteget is meg tudnának vizsgálni, viszont behatárolt, hogy a társadalombiztosítás mennyi pénzt fizet ki a vizsgálatokért.

„Elfogadhatatlan a teljesítmény volumenkorlát, ami miatt napi tapasztalat, hogy orvosszakmailag indokoltnak tartott vizsgálatok pénzügyi okokból késnek, miközben sok berendezés kihasználatlanul áll. Aki nem akarja kivárni a sorát és hamarabb szeretne diagnózist, ma már megveheti magának a vizsgálatokat, ám ezzel elveszíti a neki a vizsgálathoz egyébként járó tb támogatást. Ugyanis a betegnek ilyenkor nemcsak a „gyorsasági pótdíjat” kell kifizetnie, hanem a CT vagy MR vizsgálat teljes költsége is terheli” – jelentette ki a rendezvényt követően Lakos István. Hozzátette: a várólistákra nem lehet az a megoldás, hogy felsoroljuk mi mindent vásárolhat meg a beteg teljes áron önmaga. A betegek többsége évtizedeken át fizetett társadalombiztosítási járulékot, tehát aki a múltban nem feketén dolgozott, annak a jelenben egy fenyegető betegség árnyékában nem vethető a szemére, hogy elhanyagolta az öngondoskodást.

„Elvárható, hogy az ellátásra jogosultak között ne legyen akkora esélyegyenlőtlenség a diagnosztikához való hozzáférésben, mint amivel jelenleg szembesülünk. Az egészségügyi döntéshozók – visszaélve a daganatos betegség gyanúja okozta rémülettel – nem háríthatják a betegekre annak felelősségét, hogy magánellátás vagy egészségbiztosítási csomagok vásárlása révén időben diagnózishoz jussanak és megkezdődhessen a rákellenes kezelésük” – fejtette ki a Gyógyulj Velünk Egyesület álláspontját Lakos István.

A betegszervezet országos felhívást tett közzé a közelmúltban annak érdekében, hogy a daganatos betegek írják meg, náluk mennyi idő telt el a betegséggyanú felmerülése és a diagnózis, majd a kezelés megkezdése között. A [email protected] címre érkeztek már történetek, amelyekből a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke idézett is a szakmai konferencia várólistákról szóló kerekasztal-beszélgetésén. A civil szervezet továbbra is várja a betegek és családtagok leírásait.