Vigyázzunk a bőrünkre - télen is!

Mindannyian tudjuk, hogy télen fokozottan kell figyelnünk bőrünkre. A hideg kinti levegő és a jól fűtött szobában érvényesülő meleg, száraz hőmérséklet egyaránt komoly igénybevételt jelent.

Hidegben az erek összehúzódnak, romlik a perifériás keringés. Ez a végtagok fokozottabb lehűléséhez vezet, és ugyanez mondható el a kiálló testrészekre, az úgynevezett akrákra (az orra, a kézre, a lábra) is. Ez azt is jelenti, hogy ezek a területek előbb szenvedhetnek fagyási sérülést.

A hideg ellenmegfelelő öltözködéssel védekezhetünk. Laza, réteges ruházattal megelőzhetjük a végtagok leszorítása miatt kialakuló keringési problémákat, amelyek hosszabb idő után hideg időben fokozhatják a fagyási sérülés esélyét. Fagyási tüneteket észlelhetünk gyerekek, fiatal felnőttek kiálló testrészein akkor is, amikor nincs nagy hideg, de hűvös, párás a levegő. Az ilyen, kékes-vörös duzzanattal járó elváltozásokat perniónak nevezzük.

Hamarabb bekövetkezhet a fagyási sérüléskisgyermekeken is, vagy azoknál, akiknek vérnyomása nagyon alacsony. A fagyási sérülés enyhe esetben csak bőrpírt okoz, égő-viszkető érzéssel, súlyosabb esetben az égéshez hasonló hólyagok képződése figyelhető meg. Az enyhébb esetekben elegendő a fokozatos felmelegítés és melegen tartás, a súlyosabb, hólyagos tüneteket jobb, ha bőrgyógyász kezeli.

Fényvédelem télen is

Az, hogy eleget legyünk a szabadban friss levegőn, a téli időszakban is nagyon fontos. Figyelnünk kell azonban arra, hogy azidőjárásszélsőségei megviselhetik bőrünket. Ilyenkor elsősorban a ruhával nem fedett területek azok, amelyek fokozottan ki vannak téve a szél és a nedves levegő irritáló és szárító hatásának. Azok a testápolók, kéz- és arckrémek, amelyeket nappalra használunk, ne vizes alapúak, hanem zsírosabbak legyenek. Ezek képesek megfelelően bevonni, és ezáltal védeni a bőrt.

A szabadban végzett erős izomtevékenység, síelés kapcsán a túlzott izzadás, és pihenő esetén a hirtelen lehűlés okozhat gondokat. Téli sportok, síelés közben gyakori, hogy jó időben hosszabb-rövidebb időt rövid ujjú, vékony ruhában töltünk a napon. Ilyenkor gondolnunk kell a megfelelő fényvédelemre is, különösen azért, mert tudjuk, hogy a hó az UV-fényt 80%-ban visszaveri, tovább növelve a magaslattal amúgy is erősebb sugárzást.

Az UV-sugárzás károsítja a bőr sejtjeinek DNS-ét, örökítő anyagát. A sugárzás hatására a DNS dupla spirálja feltöredezik, és a hibás DNS-ről hibás sejtek képződnek. Az emberi szervezet képes arra, hogy a DNS-hibákat kijavítsa. Ha azonban ez a javító mechanizmus nem működik, mert a sok károsodás miatt "kimerült", vagy veleszületett defektus miatt nem megfelelő, a szervezet nem képes többé a hibajavításra.

Mindez felnőttkorra fénykárosodott bőrt eredményez, amely száraz, ráncos, pergamenszerű, barna pigmentfoltokkal, illetve fehér, pigmenthiányos területekkel tarkított. Gyógyszertárakban már kapható olyan arckrém és testápoló, amelyek növényi hatóanyaga képes a DNS megvédésére és a javító mechanizmus serkentésére.

Ha pedig gyermekünkön vagy saját bőrünkön sokanyajegyvan, érdemes ezeket digitális dermatoszkóppal átvizsgáltatni, mivel ilyenkor a vizsgálat során nemcsak a pillanatnyi állapotot ítéljük meg, hanem a további megfigyelésre érdemes anyajegyek képét a számítógép memóriájába el is tudjuk menteni.