Az alagút szindrómáról

Az alagút szindrómák kórélettani alapja a végtagokon futó idegek lefutása mentén - típusos helyeken - kialakuló leszorítás, ami működéscsökkenéssel, érzés, vagy mozgászavarral jár.

Leggyakoribb a csukló- és a könyöktájon, de másutt is előfordul. A leszorítás ott jön létre, ahol az idegek csontok, szalagok, és izmok alkotta alagútszerű anatómiai területen futnak. A csuklótájon a tenyér felőli oldalon alakul ki, ezt hívjuk carpal tunnel szindrómának.

A középső alkari ideg itt egy olyan alagútban fut, melynek alapját a kéztőcsontok alkotják, felülről pedig egy haránt irányú haránt szalag fedi. Tünetei alapján könnyen felismerhető: a hüvelyk-, mutató-, és középsőujjon érzészavar, zsibbadás alakul ki, a tenyérben, illetve a csuklótájon fájdalom jelentkezik.

Az alkar középvonalában futó ideg, a nervus medianus nem csak az érzésért, hanem a hüvelykujj mozgásáért - a többi ujjal való szembeállításáért, az úgynevezett oppositio-ért - is felel, ezért leszorításakor e működés gyengül, vagy kiesik, sorvad a hüvelyk tenyéri izompárnája, ami jól tapintható, és a kéz ügyetlenné válik.

Ha a csuklótáji alagút magasságában, az ideg lefutásának megfelelően ujjunkkal ütögetjük a csuklót, a beteg az ujjakba sugárzó „villanyozó” érzést érez. A csuklótáji alagút tünet együttes kezelése műtéti, ami a haránt szalag hosszanti felhasítását, ezáltal a leszorított ideg felszabadítását jelenti.

Ennek során a műtét közben jól látható az idegen a „homokóra szerű” benyomódás. Szintén gyakori a könyöktájon kialakuló alagút szindróma, melynél a belső alkarcsont felőli ideg, a nervus ulnaris érintett. Ez is csontos, izmos területen fut, felette egy - izmok között feszülő - kötőszövetes lemez húzódik, ami a leszorítást okozhatja.

A tünetek hasonlók: fájdalom az alkar belső oldalán, zsibbadás és érzészavar a gyűrűs-, és kisujjon. A belső alkari ideg a kézen lévő kisizmokat vezérli, alagút szindrómánál ezek sorvadása, gyengülése észlelhető, csökken, vagy megszűnik az ujjak terpesztési képessége.

A kezelés itt is az ideg műtéti felszabadítása. A fenti két leggyakoribb kórképen kívül több hasonló ismeretes, többek között a középső ideg alkari szakaszán (befelé forgató izom szindróma, vagy a belső alkari ideg csuklótáji lefutásánál külső csuklóalagút szindróma). A diagnózist az EMG (elektromos izomműködés vizsgálat) és az ENG (elektromos idegvezetés vizsgálat) is segítik.