Áramütés: kétféle sérülés

Az emberi testen áthaladó áram kétféle károsodást okozhat: az áram közvetlen hőhatásából adódó égés, és a belső szervek következményes károsodása. Emellett felléphet ,,,elektromos rendszeri" károsodás is, a rövidzárlat miatti szívmegállás.

Áramütés okai, kiváltó tényezői

• Villámcsapás

• Lakáson belüli elektromos vezeték hibája

• Leszakadt nagyfeszültségű légvezeték

• Árammal, feszültséggel kapcsolatba kerülő tárgy (kád, vízmedence stb.)

Az áramütés súlyossága az egészen enyhétől a halálosig terjedhet, függően az áramerősségtől, a test ellenállásától, attól, hogy hol lépett be az áram, mennyi ideig, és merre haladt át a szervezeten.

Egyenáram-váltóáram

Általában mondható, hogy az egyenáram ütése kevésbé veszélyes, ennek magyarázata, hogy erős izomösszehúzódás jön létre, és az illető így eltávolodhat az áramforrástól. A váltóáram esetén izommerevség lép fel, tehát ,,,nem képes elengedni" az áramforrást a sérült.

Evidens, de azért mondjuk el, hogy mindkét esetben minél magasabb a feszültség és áramerősség, annál nagyobb a károsodás mértéke is.

Belépési pontok, felület ellenállása

Az emberi szervezet ellenállása javarészt bőrünkön, annak minőségén, és nedvességén múlik. Száraz, egészséges bőr ellenállása akár 40x-ese lehet a vékony és nedves bőrnek: például az elszarusodott, keményebb tenyér és talp ellenállása is lényegesen nagyobb.

(A száj, végbél, hüvely, a nedves környezet viszont épp ellenkezőleg, igen lecsökkenti a test ellenállását). Leggyakoribb belépési pontok: kéz és fej. Kilépés általában a láb irányában. A fejet ért áramütés (súlyosságtól függően) komoly zavarokat okozhat:

• Epilepsziás roham

• Agyvérzés

• Légzésbénulás

• Pszichés zavarok (pl. emlékezetkiesés, alvászavar)

• Szívritmuszavarok

A károsodás időtartama

Nyilvánvaló, hogy minél hosszabb idejű, annál nagyobb a szervezet károsodásának mértéke is. A nem elengedhető áramforrásnál jellemzőek az égési sérülések, míg például a villámcsapás olyan gyorsan „rohan” át testen, hogy égést nem okoz, ellenben súlyos keringés- és légzészavart, agykárosodást igen.

Néhány jellemző tünet, az áramütéstípustól függően

• Nagyfeszültségű áram: a be- és kilépési pontok között súlyos szövetpusztulás, nagyobb folyadék- és sóvesztés, vérnyomásesés, vesekárosodás.

• Nedves testet ért áramütés (tipikus a kád-hajszárító eset): az alacsony bőrellenállás miatt szívmegállás állhat be, azonnali újraélesztést igényel!

• Villámcsapás: ahogy jeleztük, a gyorsaság miatt nem az égés jellemző, sokkal inkább például tudatzavar, eszméletvesztés, szívmegállás és légzésbénulás.

• Gyerekbalesetek: például szájba vett elektromos hosszabbító; arcon, szájüregben, fogazaton égési sérülések (fogászati-szájsebészeti ellátás)!

Megelőzhető az áramütés?

Természetesen sok esetben igen. Ez elsősorban persze a gyártók, forgalmazók feladata és kötelessége az elektromos készülékek esetén (földelés, érintésvédelem). Léteznek már alacsony áramerősség esetén (5 mA körül kioldó megszakítók is).

Villámcsapás elleni védekezés (külön téma az épületek védelme):

A szabadban lévő embernek: kerülendőek a kiemelkedő tárgyak (oszlop, tornyok, fák, távvezeték), nyitott térségek, vízfelületek. Hegyi túra esetén: törmelékes kőzetes hely keresése, leülni, zárt lábbal, kezek a fülre (halláskárosodás veszélye)! Csoportos túrában ha valakit villámcsapás ér szét kell szóródni messzebbre, majd ezután megpróbálni segíteni a sérülten (újraélesztéssel)!

Áramütés, sérülés kezelése

• Alapvetően próbáljuk meg eltávolodni az áramforrástól (legfontosabb az áramtalanítás, ha ez megoldható). Nagyfeszültségű vezeték okozta áramütésnél, nem lehet megérinteni az illetőt, amíg le nem kapcsolták az áramot!

• Légzés, pulzus ellenőrzése, szükség esetén újraélesztés!

• Ellenőrizni kell, hogy töréses sérülést szenvedett-e az illető!

• Szakszerű ellátás (mentők, kórházi monitorozás)!