Napokon belül ölhet a lépfene!

A lépfene szörnyű kór: fertőző, és bizonyos formái halált okozhatnak. Vadon élő, és háziállatok terjesztik.

A lépfene, vagy anthrax fertőző betegség. A Bacillus anthracis nevű baktérium okozza, egyes formái sok ember haláláért okolhatók. Leginkább a vadon élő, illetve házi állatoknál fordul elő, azok között is elsősorban a kérődzőknél: kecskénél, birkánál, szarvasmarhánál, tevénél vagy antilopnál.

Nevét is onnan kapta a betegség, hogy a megbetegedett, majd elpusztult állatok lépe előbb nagyobb lett, majd feketés-barnásra színeződött. Az ember úgy fertőződik meg, ha a beteg állattal, az állat szövetével, vagy a lépfene spóráival érintkezik. Emberről emberre ugyanakkor nem terjed a kór.

A betegség neve, az anthrax görög eredetű: az anthrakis szenet jelent, és arra utal, hogy a bőrön bevérzés, majd kifakadás jelentkezik, a hólyag helyén csúnya, fekete var keletkezik. Maga a kórokozó, a Bacillus anthracis a talajban él, mindenhol a világon megtalálható. A megbetegedések a fejlődő országokban gyakoribbak.

A lépfenének csaknem 100 ismert törzse van. A legismertebb a virulens Ames-törzs, ezt alkalmazták 2001-ben az amerikai lépfene-támadásoknál, a Vollum-törzs is hasonlóan ismert viszont, mely ugyancsak biológiai fegyverként használható. A gyengített, ún. Sterne-törzs vakcina-alapanyag.

Hogyan kerül a baktérium az emberbe?

Mint arról már szó esett, az ember úgy fertőződhet meg lépfene baktériummal, ha érintkezik egy beteg állattal, illetve annak húsával. A húsiparban dolgozók különösen nagy veszélyben lehetnek olyan országokban, ahol nem ritka az ilyen fertőzés.

Nagyobb mennyiségű lépfene-spórának sokszor ki vannak téve a munkájuk miatt, de ez legtöbb esetben nem elég a betegség kialakulásához. A kezeletlen nyersbőrökkel dolgozók is lehetnek veszélyben, az elhullott állatokat szállító gondozók szintén.

Bekerülhet tehát az emberbe a lépfene a bélrendszeren át, belégzéssel, valamint ha a bőrrel érintkezik. A lépfenével megfertőzötteket karanténba kell helyezni. Bár nem jellemző, hogy egészséges embert megfertőz a lépfenés, mégis, ha az belehal a betegségbe, a szervezete a bacilus forrása, és el kell különíteni.

A beteg leginkább akkor halhat meg a lépfenében, ha az a tüdőn át jut szervezetébe, nem veszi észre a tüneteket, csak amikor már nyilvánvaló, hogy nagy baj van.

Három fertőzéstípus

Más és más tünetei vannak a háromféle megfertőződésnek, és három fő típusa. A pulmonáris, azaz légzőszervi tüdőgyulladásos lépfene úgy kezdődik, mint egy megfázás vagy influenza, sajnos azonban pár napon belül olyan mértékű légzésleállás követheti, hogy abba a páciens belehal.

A halálozási rátája nagyon magas, kivéve, ha korán észreveszik a betegséget. Ha előrehaladott a kór, sajnos 97 százalékban a beteg halálát okozza. Leggyakrabban a gyapjúválogatók kapják el, de forrása lehet állati szarvakból készült gomb, kezeletlen állati szőrből készült dolgok, állatbőr is.

Ahhoz, hogy a betegség halállal végződjön, nagyjából 10-20 ezer spóra kell. A második lépfene típus a gasztroenterikus, vagy gasztrointesztiális lépfene, amely fertőzött húsból származik. A beteg véreset hány, étvágytalan, súlyos hasmenés gyötri, a béltraktusok akut gyulladása jellemző.

A baktérium először a bélrendszert támadja meg, de a véráramon keresztül az egész testbe eljut, és mérgező anyagokat szabadít fel. Gyógyítható a fertőzés, viszont a betegek 25-60 százaléka meghal; életben maradásuk attól függ, mennyire kezdték időben a kezelésüket.

A bőr, vagy kután lépfene is csalós a jelentkezésekor, a bőrön ugyanis először úgy néz ki, mintha égési sérülés lenne, csakhogy később fekete közepű fekély lesz belőle. Az égési var nem fáj, csak viszket. A lépfene spóra bőrre kerülése után 2-5 nappal alakul ki.

A betegség ezen típusát nem nehéz észrevenni, halálozási rátája is alacsony, mivel gyorsan kezelik. Ha nincs azonban kezelve az elváltozás, a fertőzések 20 százaléka toxémiával végződik, és a beteg meghal.

Hogy kezelik?

A lépfene kezelését, mindegyik megbetegedési típusnál a lehető leghamarabb el kell kezdeni! A beteget kórházba kell vinni, és antibiotikumot adni neki. Ellátásakor a fertőző betegségeknél szokásos higiénés szabályokat szükséges betartani.

Megelőzni a betegséget az állategészségügyi intézkedésekkel lehet: csak ezekkel van mód az állatállomány betegség-mentességének megőrzésére. A legelőre hajtandó állatokat vakcinával oltják be. Mint arról már szó volt, a beteg, elhullott állatokkal való érintkezés problémás lehet, ezért azt kerülni kell!

Oltóanyag a lépfene ellen nem használatos. Az emberek számára kifejlesztett, törzskönyvezett típus a mellékhatásai és a kockázatok miatt - no meg azért, mert a lépfene nem gyakori - forgalomban sincs.