Amikor sikerült sorba állítani az emberi géneket, valami még mindig rejtve maradt: azon túl, hogy a DNS-nek „duplán csavart” formája van, pontosan hogyan van összecsavarodva?

Az emberi genom kibontva 2 méteres lenne, tehát hosszabb, mint a tulajdonosa. Erez Liebermann Aiden díjnyertes esszéjében azt mutatta be, hogy tekeredik össze ez a hosszú szál olyan kicsire, hogy elférjen egy sejtmagban.

Az egész úgy néz ki, mint egy fonalgombolyag vagy egy tányér tészta. Nincsen összekötve, és könnyen ki lehet bogozni. Az összecsavarodásának a feltérképezésével könnyebben megérthetjük, hogyan működnek az emberi sejtek. „Az összecsavarodás módja határozza meg, hogy melyik gén működik és melyik nem” - olvasható az esszében.

shutterstock_26127011

A genom így egy „fraktálgömböcskére” emlékeztet, és szorosan befér a sejtmagba. „Noha ez így elég elvontnak hangzik, az egyetemistáknak könnyű elmagyarázni. Az egész azokra az előre csomagolt tésztákra emlékeztet, amikor egy zacskóba harminc méter tésztát sűrítenek bele. Ahogy a genom, úgy ez a tészta is sokáig eláll, ha jó minőségű” - magyarázta Aiden.

Ennek ellenére a genom térbeli elhelyezkedését még nem térképezték fel teljesen.

„Ha sikerül a térbeli megismerés, a biológia alapvető rejtélyei tárulhatnak fel előttünk. Például, az, hogyan lehet, hogy genetikailag teljesen egyforma sejtek eltérő funkciót látnak el, és megérthetjük a daganat kialakulását is” - vélekedett a kutató.

A két méteres emberi genom!