Mi az a coeliakia?

A coeliakia, a gliadin által kiváltott intolerancia. A gliadin a búzában, árpában, rozsban és a zabban lévő fehérjének, a gluténnak, az egyik frakciója.

A gliadint a szervezet nem tudja megfelelően feldolgozni, vele szemben az immunrendszer ellenanyagokat (antiendomysium antitest és szöveti transzglutamináz) termel, amelyek a szervezetben autoimmun folyamatot indítanak el.

A coeliakia egész életen át tartó megbetegedés, amelynek megszüntetése jelenleg nem lehetséges, de gluténmentes étrenddel tünetmentesség és egészséges, teljes élet érhető el. A coeliakia örökletes, genetikailag meghatározott betegség.

Ha a családban coeliakiás beteg van, nagy a valószínűsége a coeliakia ismételt megjelenésének. Elsőfokú rokonoknál lappangó formában 10%-ban, aktív coeliakia 2-3%-ban fordul elő. Egypetéjű ikrek között az előfordulás gyakorisága 75%-os mindkét gyermeknél.

Coeliakia esetében a gliadin okozta elváltozások középpontja a vékonybél, de számos egyéb szervben is okozhat elváltozást. A vékonybél bolyhainak teljes pusztulását okozza, amelynek következménye súlyos felszívódási zavar, betegségi tünetek kialakulása.

A coeliakia megjelenése

Bár a coeliakia veleszületett megbetegedés, kialakulása leggyakoribb 2-3 éves korban, amikor a gyermek már elegendő mennyiségű glutént fogyaszt, de előfordulhat, hogy iskoláskorban alacsony növés, vagy serdülőkorban a nemi érés késése tereli a figyelmet a coeliakiára.

Korábban a gyermekkor betegségének tartották, ma már ismeretes, hogy megjelenhet bármely életkorban. Időskori hasmenés, haspuffadás, tejcukor-érzékenység, táplálékallergia alapja is lehet coeliakia. A tünetek rendszerint fokozatosan, lassan alakulnak ki.

A betegség hevessége és a tünetek kialakulásának időpontja különböző lehet, amely összefügg azzal, hogy a glutén mikor került az étrendbe, de befolyásolja a fogyasztott glutén napi mennyisége is.

Tünetek

A leggyakoribb tünetek: krónikus hasmenés, haspuffadás, emésztetlen tömeges, zsírfényű széklet, hasi fájdalom, súlygyarapodási és növekedési zavar, hiányállapotok (fehérje, nyomelemek, vitaminok) kialakulása. Előfordulhat azonban, hogy nem a típusos tünetekkel, hanem kevésbé feltűnő módon jelenik meg a betegség, alacsony növés, vashiányos vérszegénység, a fogzománc hibás fejlődése, osteoporozis vagy a pubertás késése az egyetlen tünet.

Vannak olyan betegségek, melyekkel a coeliakia gyakran társul: fiatalkori cukorbetegség (1. típusú diabetes mellitus), Down kór, a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése, allergiás bélgyulladás, rheumatoid arthrtitis, atópia. Ilyen betegségek esetén a coeliakia kivizsgálását is célszerű elvégeztetni.

A coeliakia diagnózisa

A coeliakiát el kell különíteni az egyéb, táplálék okozta allergiás megbetegedésektől. Különösen fontos különbséget tenni a gabonaallergia és a coeliakia között!

A coeliakia vizsgálatára szolgáló diagnosztikus tesztek:

• IgA anti-endomysium antitest (EMA)

• szöveti transzglutamináz

• IgA (tTG) antitest IgG anti-endomysium antitest IgA hiány esetén

• IgG szöveti transzglutamináz antitest IgA hiány esetén

A vérszérumból végzett vizsgálatok pozitivitása, erős gyanút támaszt a coeliakia fennállására, azonban napjainkban a nemzetközileg elfogadott, hogy a diagnózishoz a vékonybélből vett biopsziás anyag, szövettani vizsgálata is szükséges.

A coeliakia kezelése

Biztos diagnózis esetében, a jelenlegi ismeretek mellett, az egész életre szóló gluténmentes diéta betartása szükséges, ami mellett az egyén egészségesnek tekinthető, és semmiféle más kezelésre nem szorul. Az eliminációra vonatkozóan nagyon fontos, hogy a glutént az étrendből csak megerősített coeliakia diagnózis esetében hagyjuk el, mert a glutén elhagyása után a bélbolyhok regenerálódnak és a diagnózis lehetetlenné válik.

Terhelést csak speciális esetben kell végezni, ha valamilyen oknál fogva a kezdeti diagnózis nem volt egyértelmű.