Vérnyomás-zavaró pikkelysömör

Azon egyéneknél, akik pikkelysömörben és magasvérnyomás-betegségben is szenvednek, nehezebben állítható be a vérnyomás optimális értéke - állítják a Kaliforniai Egyetem munkatársai.

Az Egyesült Államok népességének mintegy 4 százaléka pikkelysömörös (orvosi szóval: pszoriázis), mely betegség viszkető, megvastagodott, száraz, vörös foltokban nyilvánul meg. A PLoS One online számában megjelent tanulmány 835 pikkelysömörben és magas vérnyomásban szenvedő betegre terjedt ki, akiket 2400 magasvérnyomásos, de egészséges bőrű egyénhez hasonlítottak.

A pszoriázisos beteg általában több gyógyszert szedtek, ami inkább a centrális hatású szereket (adrenerg gátlók) jelentette - ezeket azoknál a betegeknél szokás alkalmazni, akik a szokásos vérnyomás-csökkentőkre nem reagálnak. A statisztikai elemzések szerint mintegy húszszor nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy a pikkelysömörös beteg egyszerre négyfajta gyógyszert szedjen, vagy centrális támadáspontú szerre szoruljon, mint a pszoriázisban nem szenvedő vérnyomásbetegek. Az összefüggés akkor is megmaradt, amennyiben a számításba a hagyományos rizikófaktorokat is bevonták (például dohányzás, cukorbetegség, magas koleszterinszint). Ugyanakkor Dr. April W. Armstrong és munkatársai kizárták, hogy a vérnyomás-problémákért a pikkelysömör kezelésére adott gyógyszerek lennének felelősek.

A közlemény jelentősége az, hogy a pszoriázist nem csupán bőrgyógyászati betegségnek tartja, hanem olyan elváltozásnak, mely igen jól mutatja a szív- és érrendszer állapotát. Ismert, hogy a magas vérnyomás növeli a szívbetegségek és a stroke (szélütés) kockázatát, emiatt az új tanulmány felhívja arra a kezelőorvosok figyelmét, hogy a pikkelysömörös betegek esetén szorosabb monitorozás, és agresszívebb vérnyomáscsökkentés szükséges.

Az elmúlt évtizedekben a kutatók számos elméletet kidolgoztak, mely magyarázza a pszoriázis és a magas vérnyomás közötti kapcsolatot. Az első szerint a pikkelysömörben szenvedőknél nagyobb valószínűséggel húzódnak össze az erek, ami növeli a vérnyomás értékét. Ezt magyarázza egy második elmélet, miszerint a pszoriázisos betegeknél megnő a bőrsejtek endotelin I-termelése, ami ezt az érösszehúzódást eredményezi. Ehhez járul hozzá, hogy a pikkelysömör egy általános gyulladásos folyamat, mely a vérerek károsodásában nyilvánul meg. A pikkelysömör rendszerbetegségként való kezelése akár új terápiás megközelítésekhez is vezethet.