"Nem-motoros" parkinsonos tünetek

A Parkinson-kór, bár gyakori idegrendszeri betegség, mégis sokszor évek telnek el felismeréséig. Az idei világnap erre, illetve a nem „típusos” parkinsonos tünetekre kívánja a figyelmet felhívni.

A Parkinson betegek világnapját először 1997. április 11-én tartották meg, amely Dr. James Parkinson születésének napja. James Parkinson 42 éves korában jelentette meg a „An Essay on the Shaking Palsy” című munkáját, amiben a később róla elnevezett betegségre kívánta felhívni a figyelmet, remélve, hogy másoknak sikerül majd az akkor még hatékonyan nem kezelhető betegségre gyógymódot találni. Az orvostörténészek véleménye megegyezik abban, hogy Parkinson értekezése a betegségről kiváló megfigyelőképességről tanúskodik.

A Parkinson-kór világszerte mintegy 6,5 millió embert érint. Gyakorisága kb. 200-300 eset 100 ezer lakosra számítva, de jelentkezése az életkorral nő: a 80 éves populációnak már 1 százalékát érinti e betegség. A Parkinson-kór lassan rontja az életminőséget, azonban a gyógyszeres és sebészi kezelés fejlődésének köszönhetően ma ma már a kórkép jól kezelhető.

Nagyon fontos tudni, hogy nem mindenki észleli ugyanazokat a tüneteket! A betegség az egyes emberekben eltérő formában jelentkezhet, és az esetek többségében sok év telhet el, amíg a mindennapi tevékenységet jelentősen korlátozza. A Parkinson-kór típusos tünetei - az un. motoros tünetek (mozgások lassulása, izommerevség, remegés) - többnyire ismertek, de ennek ellenére is sokszor már csak késői stádiumban kerül felismerésre a betegség.

Az ún. nem motoros tünetek esetében - pl.: szagláscsökkenés, szorongás, hangulatzavar, alvászavar, fáradékonyság - sokkal ritkábban gondolnak a Parkinson-kórra, pedig ezek a tünetek a motoros tünetek előtt évekkel, a betegség korai szakaszában jelentkezhetnek. Fontos lenne, hogy az ilyen tünetekkel jelentkező beteg esetében - főként, ha ezt életkora is indokolja - a kezelőorvosok gondoljanak erre a kórképre is. Korai felismerés esetén sokkal hatékonyabban lehet a betegséget kezelni.

A Parkinson-kór tünetei elsősorban az agyban a dopamin szint csökkenésének következményei, így a legtöbb kutatás az un. „dopaminerg” gyógyszerek kifejlesztésére irányult. Ezek a gyógyszerek a hiányzó dopamin pótlására szolgálnak: helyettesítik, illetve utánozzák annek működését vagy gátolják a dopamin lebontását. Ma Magyarországon csaknem valamennyi gyógyszeres kezelési lehetőség támogatással elérhető a betegek számára.

Mindazonáltal a kezelés nemcsak gyógyszerekből áll: a rendszeres testmozgás (torna), fizioterápiás programok és a megfelelő étrend egyaránt része kell, hogy legyen a beteg kezelésének. gy több mint 5000 fő részvételével készült felmérés rávilágított arra, az európaiaknak több mint a fele nem tudja, hogy a Parkinson-kór idegrendszeri betegség és 77 százalékuk azt sem ismeri, hogy a mozgászavar - mely az egyik alaptünete a betegségnek - mennyi gondot okoz a Parkinson-kórban szenvedők számára.

E riasztó adatok okán a European Parkinson's Disease Association (EPDA) megszervezte nemzetközi felvilágosító kampányát: „Élet a Parkinson-kórral” címmel. E kampány 2009-ben magyarul is elindult és az idei világnap alkalmából jelenik meg a kampány tájékoztató könyvének második kötete magyar nyelven is, mely az un. „Nem-motoros” Parkinsonos tünetekekel foglalkozik.