A táncparkett ördöge

A tudósok rájöttek, mi állhat amögött, hogy valaki Fred Astaire módjára tud táncolni, más pedig képtelen a legegyszerűbb mozdulatsort is elsajátítani. A titok nem a lábakban, hanem a fejben rejlik.

Az Oxford Egyetem kutatói kiderítették, hogy az új mozdulatok megtanulása összefüggésben áll egy bizonyos, az agyban található kémiai hírvivő anyaggal. A GABA (gamma-amino-vajsav) nevű vegyület kulcsszerepet játszik az olyan mozgások megtervezésében és irányításában, mint a táncolás, sétálás, hangszeren játszás.

Azoknál az embereknél, akik könnyen megtanulnak egy új mozdulatsort, a GABA szintje rendkívül gyorsan képes megemelkedni és lecsökkenni az agyban. Akiknek viszont nehezebben mennek az új mozgások, azoknál ez a szint többnyire állandó. A kutatók Charlotte Stagg ideggyógyász vezetésével önkénteseket kértek fel arra, hogy tanuljanak be egyfajta mozdulatsort, melyhez a tíz ujjukat kellett használniuk. Néhányan könnyűnek találták a feladatot, de olyan is akadt, aki képtelen volt megtanulni.

Ezután az alanyok agyáról mágneses rezonanciával képeket készítettek, hogy lemérjék a GABA-szintjüket. A GABA magas szintje visszatartja a neuronokat attól, hogy új kapcsolatokat hozzanak létre - ezáltal lelassítja az agy tanulási képességét -, az alacsony szint viszont felszabadítja az idegsejteket, hogy azok új kapcsolódási köröket hozzanak létre. A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány beszámolt róla, hogy a GABA-szint azoknál a kísérleti alanyoknál, akik gyorsan betanulták a mozdulatsort, nagyon hirtelen lecsökkent.

Dr. Stagg hozzátette, hogy a vizsgálatok még nagyon korai stádiumban vannak, és nyilván egyéb összetevők is közrejátszanak az ember mozgásszabályozásában, de az már biztos, hogy a GABA az egyik főszereplő ebben a folyamatban.