Sógi sakk - más agyműködés

A haladó játékosok agyuk egy olyan területét képesek munkára fogni, amire az amatőrök képtelenek.

A japán RIKEN Agytudományi Intézet munkatársai a sakkhoz hasonló sógi-játékot játszókat hasonlították össze: górcső alá vették mind a profi, mind az amatőr játékosokat. A sógi (japán sakk) igen népszerű játék, melyet a japánok professzionális szinten űznek. Egy játékos mintegy tíz éven keresztül napi három-négy órát foglalkozik a táblajátékkal, mire professzionális szinten megállja a helyét.

Kenji Tanaka és munkatársai kimutatták, hogy a profik képesek az agy egy olyan területét használni, amelynek jelentősége jól ismert rágcsálók esetén, a főemlősöknél viszont eddig nem bizonyult fontosnak. Ez a terület az intuitív döntések megszületését segíti elő, vagyis számba véve a lehetséges kombinációkat, melyik az, amelyik esetén a legjobb kimenetel várhatő.

A Japán Sógi Szövetség harminc játékosának eredményeit hasonlították a kontroll csoport amatőr játékosaihoz. A játékosoknak egy folyamatban lévő játszmába kellett bekapcsolódniuk, és két másodpercen belül kellett négy lehetséges döntés közül választaniuk. A kutatók kimutatták, hogy a profi játékosok esetén a gyors döntéshozatal során aktiválódott az agyban nucleus caudatus területe. Ezzel szemben amatőrök esetén ez a jelenség nem volt tapasztalható.

Ezzel szemben, amennyiben a játékosok nyolc másodpercet kaptak - ezáltal lehetőséget kapva a stratégia végiggondolására -, a profik nem használták a nucleus caudatus területét. A nucleus caudatusról eddig úgy tartották, a testmozgások irányításában játszik főbb szerepet, azonban újabb vélemények szerint részt vesz a tanulás, és a memóriaszerveződés folyamatában. A tanulmány viszont azt is jól mutatja, hogy nem születik senki jó intuitív készséggel rendelkező táblajátékosnak, a speciális agyterület intenzív munkával trenírozható.