A bulímia falási rohamokkal járó kényszerbetegség, melynek során a beteg rövid idő alatt igen nagy mennyiségű étel elfogyasztására képes.

Ez törvényszerűen elhízáshoz vezet, amit elkerülendő a beteg önmagát hánytatja, hashajtókkal vagy eltúlzott fizikai aktivitással él. Hányás után a beteg ismét szenved, az evési kényszernek csupán néhány óráig tud ellenállni, majd ismételten étkezik, és önmagát hánytatja. A betegség súlyosbodásával az étkezések és hányások között eltelt idő egyre csökken, a kényszer eluralkodik a beteg kaotikussá váló életén. Így például a beteg képes az ételmaradékot kiszedni a szeméttartóból vagy akár lopni, hogy kényszerét enyhíthesse. Viselkedésüket többnyire visszataszítónak tartják, és szégyellik magukat miatta.
10203

A bulímia nervosát 1979-ben fogadták el mint önálló, pszichoszomatikus betegséget. Szinte kizárólag tizenéves lányok vagy fiatal nők betegsége. Gyakorisága a sok rejtett eset miatt pontosan nem ítélhető meg. A felismert esetek gyakorisága a 18 és 25 év közötti női populáció 3%-a. A bulímia nervosa okai lényegében ismeretlenek. Alapos pszichiátriai feltárás mellett mindig fellelhető valamilyes személyiségzavar, gyermekkorban elszenvedett traumák, szeretet utáni vágy, magány, önértékelési zavarok. Genetikai eredet nem valószínűsíthető.

A karcsúság vágya, mely rendellenes étkezési szokásokat eredményez, csak részben ad magyarázatot. Ezek inkább csak elindítói a folyamatnak. Az önértékelési zavar lehet az elsődleges, melyben a beteg önmaga elviselésére képtelen. A bulímia jelentkezésekor a folyamat önfenntartóvá válik. A beteg attól való félelme, hogy érzései kicsúsznak az ellenőrzése alól, súlyosbítja a bulímiát, mely az egész személyiségen eluralkodhat. Olykor a táplálkozási rendellenesség elindítója az unalom, depresszió vagy harag, különösen akkor, ha a beteg magányos. 10204 A bulímia mögött meghúzódó személyiség- és önértékelési zavarok, továbbá a depresszió öngyilkosság elkövetésére késztetheti a beteget. Sohase mondjunk olyat a betegnek, hogy a gyógyulása "csak akarat kérdése", meg "jobb lenne, ha összeszedné magát", stb. Ezek a súlyos kritikai megjegyzések ugyanis csak fokozzák az önértékelési zavart és a depressziót, ami a beteg állapotát súlyosbíthatja. Kezelését bízzuk szakorvosra, a beteggel szemben viselkedjünk empátiával.

Falánkságok