A hosszú élet génje megakadályozza a memóriahanyatlást és a demenciát

Amerikai kutatók felfedezték, hogy a ?hosszú élet génje? lelassítja az idősebbek korhoz köthető agyi funkcióromlást és az Alzheimer-kór kialakulását.

Sőt már a gén hatását utánzó gyógyszer fejlesztései is elkezdődtek.

A legtöbb eddigi kutatás azokra a tényezőkre koncentrált, amelyek a kockázatot fokozzák, azonban Dr. Richard B. Lipton, a Yeshiva Egyetem Albert Einstein Orvosi kara neurológiai tanszékének vezetőhelyettese munkatársaival fordítva közelített a témához. 2003-ban Lipton csapata már azonosította a CETP névre keresztelt gént, mint a ?hosszú élet egyik génjét? az askenázi zsidóknál, ez a gén megnöveli a jó koleszterin (HDL) szintjét.

A kutatók azt feltételezték, hogy a CETP gén hosszú életet jelentő variánsa a kognitív funkciók időskori hanyatlását is kivédi, ennek vizsgálatára 523 olyan idős embert követtek nyomon négy éven át, akik életkora a vizsgálat kezdetekor 70 év felett volt. Vérükből meghatározták, hogy a gén melyik variánsát hordozzák és évente vizsgálták meg kognitív funkcióikat.

?Kiderült, hogy a CETP gén hosszú életet jelentő variánsának két példányával rendelkezőknél a memória lassabban romlott és kisebb volt a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának esélye? ? mondta el Dr. Amy E. Sanders neurológus docens, a Journal of the American Medical Association folyóirat január 13-i számában megjelent cikk vezető szerzője. ?Ekkor a kockázat csökkenése 70 százalékos volt a variánst egyáltalán nem hordozókhoz képest.?A kutatók már nagy erőkkel dolgoznak egy olyan gyógyszer fejlesztésén, amely a CETP gén által kódolt fehérje működését módosítja, segítségével megelőzhető lesz az Alzheimer-kór.Az egyetemi diploma hiánya komolyan növelheti az Alzheimer-kórra való hajlamot

Régóta tudjuk, hogy az oktatás kulcsszerepet játszik a memória fejlődésében, és komoly hatással van a demencia kialakulására. A legújabb kutatások szerint az egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezők jelentős kognitív előnyt élveznek kevésbé iskolázott társaikkal szemben.

A Brandeis Egyetem kutatásai szerint az egyetemi diplomával nem rendelkezők ugyanakkor jelentősen csökkenthetik a memóriaproblémák kialakulásának esélyeit, ha rendszeresen olvasnak, keresztrejtvényt fejtenek és más módon edzik agyukat.

"Az iskolázottság egy életre szóló védelmet nyújthat a memóriának, de egyelőre nem értjük pontosan, mitől alakul ki ez a mentális védelem - nyilatkozta Margie Lachman, a kutatás egyik vezető pszichológusa - A felsőoktatásban képzett emberek valószínűleg egész életükben megőrzik tanulási kedvüket, és szívesebben vesznek részt elméleti feladatok megoldásában, mint a kevésbé iskolázottak."A tanulás azonban nem az egyetlen tényező, ami hatással van a mentális betegségek kialakulására. "A kevésbé iskolázottak közül azok, akik rendszeresen olvasnak, írnak vagy rejtvényt fejtenek, szintén kevésbé veszélyeztettek a demencia és más memóriaproblémák kialakulásának szempontjából" - nyilatkozta Dr. Lachman.

Az Egyesült Államokban végzett felmérés során összesen 3343 32 és 84 év közti férfi és nő kognitív funkcióit vizsgálták meg. A verbális memória és a végrehajtó funkciók mellett a tervezést, absztrakt gondolkodást és a kognitív rugalmasságot is vizsgálták.

"Az iskolázottabb résztvevők jobban teljesítettek a memóriateszteken, de a kevésbé tanultak között is akadtak kiváló eredmények. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül szükséges egyetemi diploma a szellemi képességek későbbi megőrzéséhez, csak rendszeresen kell tornáztatnunk agyunkat, és kognitív funkcióinkat" - nyilatkozta Dr. Lachman.