Ne együk magunkat rákosra!

A táplálkozás az étrend szerepet játszhat a rosszindulatú daganatok keletkezésében. De megállapítható, hogy valójában mit szabad enni és mit nem?

A harmincas évek óta ismert annak lehetősége, hogy azétrendvalamilyen szerepet játszhat a rosszindulatú daganatok keletkezésében. Ez a gondolat először azzal a meg­figyeléssel vetődött fel, amely szerint a riboflavinhiány elősegíti a májrák létrejöttét. Később állatkísérletekben tapasztalták, hogy a bőséges energia és zsír fokozta, alultáp­láltság gátolta a rákkialakulást.

Mai felfogásunk is az, hogy emberben az általános alultápláltság akadályozza a rosszindulatú daganatok kialakulását, kivéve, ha az alul­tápláltság olyan mikrotápanyagok hiányával jár, amelyek anticarcinogenek (nem rákkeltő anyag). Jelenlegi ismeretanyagunk azonban kevés a végleges döntések, következtetések levonásához és különösen a mennyiségi viszonyok megállapításához.

Továbbá: környezetünkben számos rákkeltő anyag jelenik meg, amelyek akár a táplálékkal, akár más úton a szervezetbe jutva módosítják az étrendi megfigyelések eredményeit, sőt a táplálék egyes összetevőiből a szervezeten belül is keletkezhetnek carcinogen (rákkeltő) anyagok. Ezek létrejöttét és követ­kezményeiket azonban még számos más faktor módosíthatja.

Még bonyolultabbá te­szik a helyzetet a táplálékban lévő anticarcinogenek (nem rákkeltő anyag). Döntő jelentősége van annak is, hogy a rosszindulatú daganatok kialakulása a klinikai tünetekig vagy felismerésükig évekig, esetleg évtizedekig tartó folyamat.

Így visszatekintve szinte lehetetlen rekonstruálni az étrendet és azonosítani az inficiáló (fertőző) vagy promoter (támogató) összetevőket. A várható megfigyelések során is nagy nehézségekkel kell megküzdeni: a kezdetkor megfigyelt csoport létszáma folyamatosan csökken elköltözés, más ok miatti halálozás vagy egyszerűen a résztvevő érdektelenné válása miatt. Ugyanez következhet be a kutatást végző teammel is.

Végül is azt kell mondanunk, hogy ma inkább hipotézisekre vagyunk utalva, ame­lyet epidemiológiai (járványtani) tapasztalatok alátámasztanak, de nem ritkán találkozunk cáfolattal is. A meglehetősen heterogén képet áttekintve mégis kiindulási alapként szolgál az a tény, hogy a kevészöldségféleésgyümölcs, valamint a sok állati eredetű zsír hozzá­járul a különböző lokalizációjú rosszindulatú folyamatok kialakulásához, ill. zöldség és gyümölcs fogyasztásának növelésével, a zsírbevitel csökkentésével megelőzhetjük ezeket.

A táplálkozástátlagosan a rosszindulatú daganatok 35%-ában tekintik kóroki fak­tornak, ami a 10 és a 60-70% közötti tartomány középértékét jelentené. Más kutatók szerint azonban inkább 35% és 0% között van a valóságos érték.

Az európai országokban a rosszindulatú daganatok keletkezésében főként a feles­legben bevitt tápanyagok, ill. egyes mikrotápanyagok hiánya vehető számításba. Az élelmiszerekben lévő carcinogen (rákkeltő) anyagok jelentőségé csekély, az adalékanyagoké - a szigorú biztonsági előírások miatt - elhanyagolható. A fejlődő országokban a helyzet ennek csaknem a fordítottja, eltekintve a mikrotápanyagoktól.