

A Pest vármegyei település arculatát alapjaiban határozza meg a nemesi építészet: sehol máshol az országban nem maradt fenn ennyi kisnemesi lakóház ilyen kis területen. Dabas látnivalói közül elsősorban ezek a kúriák kiemelkedőek, amelyek a XIX. századi vidéki Magyarország hangulatát idézik. A Halász, a Gombay és a Dinnyés családok egykori rezidenciái ma közintézményként, könyvtárként vagy polgármesteri hivatalként működnek, így az épített örökség a mindennapok szerves részévé vált.

Dabas története a XIII. századra nyúlik vissza, neve ekkor még „Dobos” alakban fordult elő, ami valószínűleg a királyi dobosok lakóhelyére utalt. A középkori virágzást a török hódoltság törte meg, amikor a vidék teljesen elnéptelenedett, majd a XVIII. században indult újra a fejlődés a nemesi családok és a betelepülő magyar, valamint szlovák lakosok révén. A mai város négy korábbi település, Alsódabas, Felsődabas, Gyón és Sári egyesülésével jött létre a XX. század folyamán: 1989-ben városi rangot kapott.

A nemesi örökség ma is élő része a városképnek. A klasszicista stílusú Halász Antal-kúria ma könyvtárként működik, míg a Halász Olivér-kúria a polgármesteri hivatalnak ad otthont. Kiemelkedő a Gombay-Dinnyés-kúria késő barokk épülete, amelyben Dinnyés Lajos egykori miniszterelnök emlékszobáját is berendezték. Érdemes útba ejteni a Halász Bálint-kúriát és a klasszicista oszlopos tornáccal díszített többi nemesi lakot is, hiszen ezek az épületek adják Dabas egyedülálló, patinás hangulatát.
A történelmi emlékezetet erősíti az 56-os emlékszoba is, amely a helyi forradalmi eseményeknek állít emléket dokumentumokkal és tárgyi emlékekkel. A város fontosnak tartja a múlt minden szeletének megőrzését: a Holokauszt Emlékpont az egykori dabasi zsidó közösségnek és az áldozatoknak állít méltó emléket, csendes helyszínt biztosítva a kegyeletnek.

A település néprajzi sokszínűségét a két tájház mutatja be a leghitelesebben. A Sári városrészben található Szlovák Tájház egy XIX. századi nádtetős vályogépület, ahol a helyi szlovák nemzetiség mindennapi eszközeit és díszes népviseletét ismerhetjük meg. Az udvaron álló Rétesházban a híres sári rétest is megkóstolhatjuk, amit ma is hagyományos receptek alapján nyújtanak. A Gyóni Tájház 1835-ös épülete a magyar paraszti kultúra emlékeit őrzi, fésűs beépítésével és korhű berendezésével visszarepít az időben.

A természetjárók számára a Szent Jakab sétány jelenti a legnagyobb vonzerőt. A két kilométer hosszú, cölöpökön nyugvó tanösvény a Duna-völgyi-főcsatorna melletti nádasokon keresztül vezet. Az út végén egy fából készült kilátó vár, ahonnan belátható a mocsaras vidék. Ez a terület szorosan kapcsolódik a Turjánvidékhez, amely európai jelentőségű természetvédelmi terület. A lápréteken olyan ritka fajok élnek, mint a mocsári kosbor vagy a rákosi vipera. A csendre vágyók a Dabasi Horgásztónál is kikapcsolódhatnak, ahol rendezett környezet és gazdag halállomány várja a látogatókat.
Dabas nem tömegturisztikai központ, éppen ez adja a vonzerejét. A hiteles építészeti emlékek, és az érintetlen lápvidék kombinációja ideális helyszín egy hétvégi kiránduláshoz.
Nézd meg ezt a videót is Dabasról:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.