Bakonyi időutazás egy mesebeli faluban: ezért különleges élmény kirándulni Magyarpolányban

A Bakony délnyugati lejtőin, a Balatontól 35 kilométerre északra, Pápa és Ajka között félúton fekszik a bájos Magyarpolány, amely csendes, nyugodt hangulatával, látnivalóival egy tél végi, vagy tavaszi kirándulás tartalmas úti célja is lehet. Itt nemcsak a falu múltjával, kulturális és vallási nevezetességeivel, de a festői környék természeti kincseivel is megismerkedhetünk.

• Védett bakonyi parasztházak és a Nemzeti Örökség részét képező utcakép
• A híres Polányi Passió és a különleges kálváriadomb
• Kirándulóútvonalak, források és a közeli döbröntei Szarvaskő vára

Magyarpolány története dióhéjban

A Bakonyban fekvő Magyarpolány története a középkorig nyúlik vissza: első írásos említése 1181-ből származik, amikor a bakonybéli bencés apátság birtokaként említik a települést. A török hódítás idején hosszabb időre lakatlanná vált, majd 1696-ban a zirci cisztercita apátság szerződése révén újra benépesült. A XVIII. század közepén sváb telepesek érkeztek, így jött létre „Németpolány”, míg végül a két települést 1899-ben egyesítették Magyarpolánnyá. A XX. század közepén a német nemzetiségű lakosság egy részét kitelepítették, de a község megőrizte sváb kultúrájának sok elemét.

A falu, ahol a passió is megelevenedik

Ennek hangulata érezhető, ha végigsétálunk a festői kis falu Petőfi Sándor utcáján, amelynek bakonyi tornácos parasztházai országos védettséget élveznek. A műemlék jellegű utcaképet a bakonyi népi építészetre jellemző, boltozott tornácos, mellvédes, oszlopos, hosszú kőházak határozzák meg, amelyek többségét egykor kétlakásosra építették a hagyományos családi együttélés rendje szerint.

Az egyik ilyen épületben működik a Tájház, amely egyszerre szolgál helyi múzeumként és alkotóházként. Magyarpolány közel száz védett épületével a Nemzeti Örökség részét képezi. Az épített örökség megóvásáért a település közössége 1993-ban Europa Nostra-díjban részesült.

 Egy másik kulturális, vallási nevezetesség az 1780 körül épült késő barokk kálvária, amelyet 1855-ben újítottak fel. A kálváriadomb a stációkat jelző kicsiny kápolnákkal, a Fájdalmas Szűz 1901-ben emelt kőszobrával, az „amerikai kereszttel”, valamint a dombtetőn álló, 1910-ben épült Fájdalmas Szűz kápolnájával, illetve a 153 lépcsőfokkal önmagában is egy különlegesség. Csakhogy minden évben itt rendezik meg a mára híressé lett Polányi Passiót, amelyet öt stációban életnagyságú, festett faszobrok egészítenek ki. A dombról nemcsak az alant elterülő falu, de mögötte a Bakony szelid lankái is szépen kirajzolódnak.

Kirándulásra hív a környék

Magyarpolány környéke izgalmas túrákra is csábít: kirándulhatunk a település határában, a Farkasgyepűtől mindössze egy kilométer távolságra található Csurgó kúthoz, vagy a festői környezetben megbújó Ödön-forráshoz is, esetleg a kicsit messzebb fekvő, de elbűvölő panorámát kínáló Gyilkos-tóhoz.

Ha az Ödön-forást elhagyjuk, egy órás kényelmes séta után elérhetjük a Döbrönte határában található Szarvaskő várát (illetve mára csupán várromot), amely a XIV. század óta magasodik a vidék fölé.

Nagy Lajos király 1367-ben adott engedélyt Himfy Benedeknek a kővár felépítésére. A Himfy család hatalmának hanyatlásával az erősség többször gazdát cserélt, történetét belviszályok, rablótámadások és királyi megtorlás is kísérte. A mohácsi csata utáni zavaros időszakban megerősítették, ám jelentős végvárrá nem vált, pusztulását feltehetően török portyázás okozta a XVI. század közepén. 

Nézd meg a videót is a Bakony legszebb falujáról:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: