
Zirc neve hallatán a legtöbb embernek a Bakony jut eszébe, és nem véletlenül: a várost a hegység központjaként emlegetik, ahol a történelmi örökség és a vadregényes természet olyan szervesen fonódik össze, mint sehol máshol. Egy hosszú hétvége itt több mint egyszerű kirándulás: igazi időutazás, amely során megpihenhetünk a rohanó világ elől, és újra kapcsolódhatunk a természethez.
A mi utunk is a város jelképénél, a zirci ciszterci apátságnál kezdődött. A monumentális, kéttornyú, barokk templom látványa már Zirc főterére érve is lélegzetelállító. Ahogy beléptünk a falak közé, szinte megérezhettük a III. Béla király által 1182-ben alapított középkori monostor évszázados csendjét és szellemiségét.
Bár a középkori épület a török időkben elpusztult, az újjáépítés során a falakba beépítették az eredeti köveket, ezzel is megőrizve a múlt egy darabját. A Nagyboldogasszony bazilika belső tere, az 1745-ben készült oltárkép és a Maulbertsch-freskók magukért beszélnek, és érdemes egy vezetett túra keretében meghallgatni az érdekességeket a felújítás során felfedezett részletekről is.
A díszudvaron sétálva a Reguly Antal Műemlék Könyvtárba jutunk el, ahol 65 ezer, többnyire XVIII-XIX. századi kötetet őriznek, köztük igazi ősnyomtatvány-ritkaságokat. Az időtlen tudás falai között járni felejthetetlen élmény.
A kolostor épületében kapott helyet a Bakonyi Természettudományi Múzeum, amely a bakonyi erdőket, réteket és mocsarakat hozza el a látogató elé, de nem csak a helyi élővilágot mutatja be. A trófeagyűjtemény a Kárpát-medencei vadakon túl kaukázusi barnamedvék, kőszáli kecskék és mormoták trófeáit is magáénak tudja, de a legmegdöbbentőbb látvány kétségtelenül a két mamut csontváza, amelyek mellett a jégkorszaki óriások diorámái is helyet kaptak.
A természeti csodák után a természetbe, a valóságba lépünk át, amikor ellátogatunk a Zirci Arborétumba. Ez a 400 méter magasan fekvő, 18 hektáros angolkert igazi felüdülés. A ciszterciek már a XVIII. században elkezdték kialakítani, és ma is látható a Cuha-patak által táplált halastó.
Séta közben a patak csobogása kísér minket, a levegőben a hársfák bódító illata terjeng, és a fák ágai között mókusok is feltűnnek. A kertben található közel 600 fa- és cserjefaj közül sok a Bakonyban őshonos, de találhatunk egészen egzotikus, más kontinensekről származó példányokat is, sőt, Magyarország legidősebb simafenyő egyedei is itt élnek.
Másnap a természet igazi arcával szembesülünk: kellemes kirándulás vár a Cuha-patak völgyébe. A túra a győr-veszprémi vasútvonal mentén halad, amely egyedülálló módon fonódik össze a természettel. A patak mentén haladva hol a meredek sziklafalak látványától, hol a vasút zord, mészkőbe vájt alagútjaitól ámulunk el, amelyek a XIX. századi mérnöki munka igazi remekei.
A kirándulás közben többször is át kell kelnünk a patakon, ezért fontos, hogy a túracipőnk vízálló legyen. A völgy igazi védett élőhely, és ha szerencsénk van, sárgahasú unkákat, folyami rákokat és különböző ritka növényeket is megfigyelhetünk. A kanyargó patakmeder és a dús növényzet festői látványa minden fáradozásért kárpótol.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.