Az óraátállítás mindig fájdalmasan érint minket, főleg amikor hajnali 2 óráról tekerjük előre a mutatókat 3 órára. Még szerencse, hogy a digitális eszközeink ezt megteszik helyettünk, és csöndben egy órát lecsípnek az életünkből. Így nekünk csak a karóráinkkal és a konyhai ketyegővel kell bajlódnunk, hogy többet mutassanak. De miért is, és még meddig? Összeszedtük a válaszokat.
Arról már döntött korábban az Európai Parlament, hogy eltörli a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítást, de az életbelépése még várat magára. Először a koronavírus-járvány miatt húzódott el, de előrelépés az ügyben máig nem történt. "Az Európai Unió a tagállamoknak szabad kezet adna, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják-e meg véglegesen, ám Csehországon kívül, mind a mai napig egyetlen más ország sem döntött még erről" - írta cikkében a mindmegette.hu.
Arról viszont még semmit sem tudni, hogy hazánkban végül a téli, vagy a nyári időszámítás marad-e érvényben, de a kormány szerint a töbséggel együtt szavaznak majd a témával kapcsolatban.
Ez pedig azt jelenti, hogy egyelőre még tartanunk kell magunkat az óraátállításhoz, ami egészen pontosan március 26-án, vasárnap történik meg. Digitális készülékeink maguktól átállnak hajnali 2 óráról 3 órára, nekünk csak az analóg óráinkat kell előre tekernünk. Ezzel együtt pedig kezdetét veszi a nyári időszámítás.
Mire jó az óraátállítás?
A mindmegette anyaga szerint"az óraátállítást az 1973-as olajárrobbanást követően 1976-ban Franciaországban vezették be először. A gazdasági szakemberek úgy kalkuláltak, hogy ezzel nagyjából 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiát takaríthatnak meg. Magyarország 1980-ban csatlakozott a kezdeményezéshez, szintén energiatakarékossági megfontolásból."
Az óraátállítás pozitív hatásai mellette szóltak a kezdeti időszakban. Ténylegesen lehetett vele villamosenergiát spórolni, a nyári visszaállítás kedvezett az építőipari és a mezőgazdasági dolgozóknak, mert hosszabb ideig tudtak kültéri munkát végezni, az ingázók pedig (ha autóval közlekedtek) kevesebbet vezettek szürkületben, sötétben. A mostani gáz- és az áramspórolás tekintetében ezek az érvek aktuálisabbak, mint valaha.
De vannak ellenérvek is
Az évek során számos tanulmány vizsgálta, hogy milyen eredménnyel járna, ha nem lenne közösen egyeztetett óraátállítás az EU-ban.
• Ha az óraátállítás időpontjait a tagállamok nem egyeztetnék egymással, az kedvezőtlen hatással járna a belső piacra, mert a tagállamok közötti kereskedelem költségei növekednének, kényelmetlenebbé válna a közlekedés, a távközlés és az utazás, valamint csökkenne a termelékenység az áruk és a szolgáltatások belső piacán.
• A kutatások szerint a nyári időszámításra való áttérésnek köszönhető energiamegtakarítás mértéke összességében elenyésző. Az ezzel kapcsolatos adatok jellemzően függnek olyan tényezőktől is, mint pl. a földrajzi elhelyezkedés.
• A nyári időszámításnak köszönhetően az emberek több szabadtéri programon vesznek részt, aminek minden bizonnyal kedvező hatásai vannak. Másrészről viszont kronobiológiai kutatások azt mutatják, hogy a nyári időszámítás bioritmusra gyakorolt hatása megterhelőbb, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.
Legyünk figyelmesebbek, kedvesebbek
Egy óra mínusz nem tűnik soknak, "de rendőrségi adatok szerint ilyenkor minden évben látványosan emelkedik a figyelmetlenségből, fáradtságból eredő balesetek száma. Fontos tehát, hogy a lehetőségekhez mérten legyünk türelmesek és tudatosabbak, vigyázzunk magunkra az óraátállítást követő napokban."
Mindenki másként döntött
Az Amerikai Egyesült Államokban a nyári időszámítási időszaka 2007-ben novemberében ért véget, Oroszország 2014-ben rossz tapasztalatok miatt tért vissza az állandó téli időszámításhoz, Törökország pedig 2016 őszétől kezdve egész évben a nyári időszámítást alkalmazza.
