Napokon belül megnyílik a lehetőség az építészek előtt, hogy beírják nevüket a cívisváros történelmébe, amennyiben nyertes ötletet nyújtanak be a bezárt Grand Hotel Aranybika és környéke komplex felújítására – írja a haon.hu
Az Aranybika üvegkupolás csarnokába lépőt lenyűgözi a tér tágassága, a letűnt kort idéző, kidolgozott aranyszínű faldíszítés, a grandiózus csillárok. A terv most az, hogy újra régi fényében ragyogjon Debrecen egyik ikonikus épülete.
Az ingatlan jelenlegi tulajdonosa, a Mathias Corvinus Collegium (MCC), hamarosan meghirdeti a tervpályázatot, amelynek nyomán előbb lebontják a szocializmusban felhúzott toldást, helyére új épületszárnyat építenek, majd a Hajós Alfréd-féle tervek alapján született Aranybika műemléki rekonstrukciója következik. A napokon belül kiírandó tervpályázat része a két szomszédos kulturális épület renoválása és a parkoló rendezése is.
Az ikonikus épület felújítása során fontos szempont volt, hogy a helyiek nagyobb részének tetszését elnyerje az eredmény. Épp ezért közvélemény-kutatásban győződtek meg többek között arról, hogy a szocializmusban épült szárny a legtöbb debreceninek nem nőtt a szívéhez, sőt sokakat taszít. Ennek elbontása és egy új rész felhúzása lesz az első lépés.
"Nagy és örömteli felelősség nyomja a vállunkat, amikor a Bika, a közvetlen környezete, valamint a Bartók-terem és a Víg mozi felújításáról beszélünk" – fogalmazott Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke.
A szálloda rövid története
Az 1536 óta Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben vásárolta meg a város. 1699-ben az épületet fogadónak alakították ki, 1799-ben pedig emeletet húztak fel rá. 1810-ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló.1882-ben Steindl Imre, az Országház építőjének tervei szerint egyemeletes szállodát építettek. A megnövekedett igények miatt 1913-ban ezt lebontották. Helyére 1915-ben épült fel az eklektikus stílusban tervezett épület. A terveit Hajós Alfréd építészmérnök készítette, aki 1896-ban, az athéni olimpián hazánk első olimpiai bajnoka volt. Emlékét tábla örökíti meg a szálló előterében. Mérnöktársa Villányi Lajos volt. A homlokzati plasztikát olasz kőfaragó mesterek készítették.
A közel 500 ágyas, négycsillagos szállodában helyet kapott egy koncertterem is. Nevét Bartók Béláról kapta, aki több hangversenyt adott itt. A szállodát 1976-ban egy új szárnnyal egészítették ki, amely megjelenésében nem illeszkedik a régi szárnyhoz. Az Aranybikában megszállt hírességek: Esterházy Antal generális, Széchenyi István, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Vörösmarty Mihály, Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia), Móricz Zsigmond (az utolsó regényét itt írta), Horváth Árpád színiigazgató; a második világháború után dálnoki Miklós Béla kormányfő, Vásáry István és Nagy Imre miniszterek; az utóbbi időkben Bruno Kreisky osztrák és Helmut Kohl német kancellár - írja a wikipedia.
A műemléki rekonstrukciót követően, az épület újra szállodaként működhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.