Így változtatta meg a boldog békeidők fürdőéletét az első világháború

A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Fürdőélet a Nagy Háborúban című vándorkiállításának ad otthont a Balatoni Múzeum június 5. és augusztus 29. között. Az időszaki kiállítás azt mutatja be, hogyan változott meg a boldog békeidők hangulatos fürdőélete az első világháború alatt.

A magas társadalmi presztízzsel rendelkező katonatisztek hozzátartoztak az Osztrák-Magyar Monarchia fürdőhelyeinek mindennapjaihoz. A háború általános jelenségei (munkaerő bevonultatása, hadigazdálkodás, stb.) a fürdőket és az ásványvízforrásokat sem kerülték el, egy részük felvonulási, illetve hadműveleti területre esett.

A katonák az ellenségen kívül sárral, piszokkal és tetvekkel is harcot vívtak. Olykor hetekig nem került le róluk a ruha. A hadvezetés többek között felállítható tábori fürdőkkel, fürdővonatokkal, fertőtlenítő berendezésekkel stb. törekedett javítani a helyzeten.

A 3,8 millió hadra kelt magyar katona közül csak minden második tért vissza épségben, 743 ezer súlyos sérülést szenvedett. A hadiérdek alá rendelt fürdőhelyeket sérült és beteg katonák áradata lepte el, különösen a termálfürdőket és a klimatikus gyógyhelyeket. A fürdőhelyek idegenforgalma a kezdeti visszaesés után emelkedett, ebben pedig szerepet játszott a átlagosnál jobb élelemellátás. Kialakult a „menázsi" turizmus, melynek keretében külföldiek és fővárosiak vettek valóságos hízókúrát. 1917-ben a háború sújtotta vidékeken megjelent a „csatatér-turizmus" is, a fürdőhelyi bazárokban háborús propaganda és ajándéktárgyakat is árusítottak. Mindez korabeli fotók és tárgyak segítségével elevenedik meg a kiállításon.