Műemléki falkutatás és régészeti feltárás indul a tihanyi apátságban

A Tihanyi altemplomként ismert Királykripta 1953-ban és az 1990-es években végzett részleges régészeti és műemléki kutatásai több fontos kérdést megválaszolatlanul hagytak a 11. századi épületről és az alapítók sírjairól - olvasható a Tihanyi Bencés Apátság Youtube-csatornáján.

A középkori templom formája, a Királykripta és a középkori templom építészeti viszonya, a kripta boltozatának eredetisége, illetve esetleges későbbi módosításai egyelőre éppúgy eldöntetlen kérdések, mint az ide temetkező I. András király és Dávid herceg sírhelye és a kriptában korábban feltárt további sírok keltezése és értelmezése. Nem tisztázott, hogy az 1953-ban a tér közepén elhelyezett sírkő alá visszatemetett emberi maradványok a kripta temetkezéseinek melyik fázisát reprezentálják: erre a kérdésre szénizotópos datálási módszerrel próbálnak választ adni a kutatók.

A régészeti munkákat egy hónapos időtartamra tervezik a szakemberek, de a végső helyreállítás és annak tervezése előreláthatólag ennél jóval több időt fog igénybe venni. A feltárás folyamatáról a kutatók szándékuk szerint minden hét péntekén adnak hírt, amit kisfilm formájában a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornáján, valamint az ELKH és a BTK honlapján követhetnek az érdeklődők. A feltárt Királykriptát az ásatások befejeztével – az apátsági múzeum látogatásának részeként – megtekinthetik az érdeklődők. A Királykriptáról bővebb információk és további képek az apátság honlapján találhatók.