"A dunapataji református templom egy Mátyás-korból származó gótikus templom, igazi kuriózum az Alföldön. Eredetileg római katolikus templom volt, de a reformáció elterjedésével a reformátusok vették használatba. Többszöri átépítés után kapta a mai barokk jellegét. Jelentősége az 1980-as években lezajlott műemléki vizsgálatok alapján vált köztudottá, amikor az épület néhány gótikus építészeti elemét, csúcsíves ablakát kibontották az újkori vakolat alól – mondta el a baon.hu-nak Lantos Andrea, régész.
Mint a cikkből kiderül, a közelmúltban kezdődött felújítások során az épület belső berendezéseit ideiglenesen kipakolták, a vakolat jó részét pedig kívül és belül egyaránt eltávolították, ez az állapot pedig lehetőséget adott a gótikus templomépület behatóbb vizsgálatára.
A falak és számos kőfaragvány, a szentélynek a hálóboltozata, az ablakmérművek, ha csonkán is, de fennmaradtak, és sikerült a templomnak azokat a középkori részeit is megtalálni, amelyek a föld alatt rejtőztek. Talán a legfontosabb eredmény a szentélyben, az egykori főoltár előtt elhelyezkedő sírbolt megtalálása, mely az alapító Paksi-család sírboltja lehetett. Ezt nem rabolták ki az idők során, mert beomlott és betemetődött, így az ottani temetkezések épségben maradtak ránk. Ezek a késő középkori sírok valószínűleg az akkori nemesi családokhoz tartoztak.
Előkerült a főoltár és az egyik mellékoltár is, amely késő gótikus oltárbaldachinnal volt ellátva, valamint megtalálták a szentségház és a hozzá vezető lépcső alapozását is. "Gyakorlatilag úgy tűnik, hogy kompletten a késő középkori templomnak az egész szerkezetét, belső berendezését és a hozzá tartozó kegyúri temetkezéseket is sikerült feltárni, ami valóban ebben a régióban egyedülállóan sikeres ásatás" – összegezte Buzás Gergely.
A Mátyás korabeli templom eredeti bejáratánál megtalálták a korábbi szenteltvíztartót, amit valószínűleg máshonnan hoztak ide a templom építésekor és építettek be, ezt a református időkben befalazták. Szintén jelentős lelet egy zárvasalat, valamint egy gót domborított és vésett betűkkel feliratozott, latin nyelvű kőlap-töredék, valószínűsíthetően szintén a 15. századból.
A címlapkép illusztráció, forrás: Irina and Denis/Shutterstock
