Gepida kori leletek kerültek elő Békéscsaba határában

Gepidák nyomaira bukkantak Békéscsaba határában a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai egy cég agyagbányasztához szükséges megelőző ásatások keretében. A földből előkerültek fazéktöredékek, agancs fésűdarabok, malomkőrészletek, sőt, egy szövőszék nehezéke is az állati csontok mellett. Mindez azért jelentős, mert a gepidák mindössze nagyjából 150 évig éltek a területen az 5. és 6. században. Valamivel korábbi, késő szarmata sírokat ugyancsak találtak - adja hírül a beol.hu.

Mint Nagy Dániel Sándor, az ásatást vezető régész elmondta a lapnak, a bronz- és vaskortól kezdve folyamatosan éltek itt, szkíták, kelták, szarmaták, gepidák, avarok telepedtek le a területen, majd az Árpád-korban és a késő középkorban magyarok is költöztek ide. Az érintett terület valamelyest dombosabb, magasabb, a környék pedig laposabb, ezért fordulhat elő, hogy itt telepedtek meg a régi korok emberei, hiszen biztonságban érezték magukat az árvíztől és belvíztől.

Nagy Dániel Sándor hozzátette,

kihasználva a mocsaras környék adottságait. A vizek mellett éltek, a magas partokat lakták be egyfajta tanyahálózattal.

A leletek arról árulkodnak, hogy mivel foglalkoztak és miként éltek az 5-6. században a gepidák. Növényeket is termesztettek - vannak olyan gödrök, amelyekben gabonát tárolhattak, majd később szemétlerakóként használhattak - , állatokat tartottak, vadásztak és halásztak.

A keleti germán népek közé sorolható gepidák az 5-6. században csak nagyjából 150 évig éltek a területen, és eddig viszonylag kevés emléket találtak a szakemberek a korszakból a Körösök környékén.