A hazai természetes vizekben eddig nem ismert halfajok bukkannak fel a Hévízi-tó csatornájában

A Veol számolt be a hírről, hogy az idei nyár végén a Hévízi-tó kifolyó vizében, a Gyöngyös-patakban egy horgász furcsa halat fogott ki, amit nem ismert fel. Beküldött fotója alapján a Magyar Haltani Társaság megállapította, hogy a horgász egy Közép-Amerikából származó díszhalat, a tűzfejű tarkasügért, illetve hibridjének egy sötétebb színezetű hím példányát foghatta ki. A Haltani Társaság 2015 februárjában és márciusában a Hévízi‐tó fölös vizét elvezető Hévíz‐lefolyó csatornában végzett faunisztikai vizsgálatokat, és már akkor is több, magyarországi természetes vizekben eddig nem ismert halfajt talált.

Akkor olyan édesvízi trópusi halak kerültek ki a vízből, mint a pompás malawisügér, citromsügér, jaguársügér, ötfoltos tarkasügér, tűzfejű tarkasügér és jukatáni fogasponty. A Hévízi-tó kifolyójától egy-két kilométeren át meleg a víz, és felelőtlen akvaristák telerakják olyan halakkal, melyeket akváriumi céllal tartanak az országban – állítja Czeglédi István, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa.

Alacsonyabb vízhőmérséklet esetén elpusztulnának, mert ezek az állatok a hideget nem bírják. Czeglédi István úgy véli, ezeknek a fajoknak semmi keresnivalójuk hazánk természetes élőhelyein. Néhány közülük „csak" lokális problémát okoz, de egyes halfajok gyorsan képesek alkalmazkodni a megváltozott környezethez, és akár inváziós fajjá válhatnak, azaz tömegesen elszaporodhatnak. Az idegenhonos fajok – azaz, amelyek természetes élőhelye máshol van – helyben kiszoríthatják az őshonos fajokat. Elveszik a táplálékukat vagy búvóhelyeiket, de ragadozóként akár ki is pusztíthatják őket. Ám nem csupán különleges élőhelyeken, hanem a Balatonban is élnek idegenhonos és invazív halfajok. Ilyen például a busa, a naphal, a razbóra, a törpeharcsa és a géb több fajtája – olvasható a sokszinuvidek.24.hu cikkében.