Hegyek, végtelen styeppék és ősi hitek világába utazhatunk az Uránia vetítésein

Hegyek, kopár fennsíkok és sivatagok; végtelen sztyeppék, erdőségek és őserejű folyók; hőség és fagy. Megélhetésükért küzdő, pásztorkodó törzsek és XXI. századi, nyüzsgő városok; korszerű technika és tudomány. Ez Eurázsia, és benne a türk népek óriási régiója: Törökországtól észak-keleti irányban, a Kaukázust érintve Közép-Ázsián és Szibérián át csaknem a Csendes-óceánig.

Ősi hitek, iszlám és felvilágosodás. Egykor hatalmas, mára szétesett birodalmak és nemzetállammá szerveződő etnikumok; évezredes hagyományok, európai hatás, orosz-szovjet évtizedek.

A türk filmek sorát augusztus 26-án A fény őrzője nyitja. Jermek Turszunov filmje az ajánlás szerint vallomás a moziról, a "kazah Cinema Paradiso". Turszunov, aki Kelin című filmjével 2008-ban az Oscar-díj előszobájáig jutott, annak az új kazah rendezőgenerációnak a tagja, amely az 1990-es évek elejétől kiemelkedő alkotásokkal hívta fel magára a világ figyelmét.

A fény őrzőjének külön érdekessége, hogy rendezőasszisztense Tóth Tamás volt (a Vasisten gyermekei, a Natasa és az Anarchisták rendezője), aki a vetítésen személyesen is jelen lesz, írja az MTI, a szervezők közleményére hivatkoza.

Augusztus 31-én A hegyek királynője című kirgiz történelmi eposzt ismerheti meg az Uránia közönsége. A film egy Datka nevű nemesasszonyról szól, aki megpróbálta megmenteni népét a leigázástól, amikor az 1870-es években az orosz csapatok megszállták a közép-ázsiai országot. Kirgíziában mára - válságos évek után, a megnövekedett állami támogatás hatására - ismét tekintélyt vívott ki magának a filmgyártás, amelyben nagy hangsúlyt kapnak a népszerű, látványos történelmi produkciók - emlékeztet a közlemény.

A történet az 1930-as években játszódik a távoli tajgán, ahol egy idős házaspárhoz berepül egy sas, amelyet nem mernek elűzni, mert szent madárnak számít.

A jakut film sikere is jelzi, hogy az utóbbi évek egyik legérdekesebb jelensége az oroszországi türk régiók saját nemzeti filmgyártásának fellendülése. A Tatársztánban készült munkák ma már nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket, amit a 2018-as A mulla is bizonyít, amely szeptember 9-én látható a sorozatban. A történet főhőse egy bűnös múltjából kitörni vágyó fiatalember, aki ajánlatot kap: mulla lehetne egy tatár faluban.

Az üzbég filmgyártásban nehézkesebb a fejlődés, de továbbra is felvillant érdekes alkotásokat, Umid Hamdamovot például a mai üzbég film legnagyobb tehetségének tartják. Forró kenyér című 2019-es alkotása, amely egy kamaszlány lázadásának története megkapta a Kinoshock Filmfesztivál fődíját, és Üzbegisztán első Oscar-nevezettje volt. Szeptember 11-én vetítik az Urániában.

A Musztáng Oscar-díja ismét ráirányította a figyelmet a török filmművészetre. A nyugati világ elsősorban az európai hangütésű, társadalmi problémákkal, migrációval foglalkozó munkákra fogékony, de nem lebecsülhetők a nemzeti kulturális hagyományokból táplálkozó alkotások sem. Az urániabeli sorozat záró filmje, a szeptember 15-én sorra kerülő Édesanyám sebhelye valahol a kettő között áll. A film egy bosnyák lányról szól, aki 18 évesen kikerül az árvaházból, és elkezd nyomozni a szülei után.

A program kurátora Forgács Iván filmtörténész. A vetítéssorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg, partnere a Türk Országok Filmeseinek Egyesülete. A filmek eredeti nyelven, magyar felirattal láthatók. Az esemény kapcsolódik a Debrecenben szeptember 20-22-én megrendezendő türk filmnapokhoz.