Százéves a balassagyarmati Palóc Múzeum épülete

A rendezvény első részében a múzeum épületéről, a tervezés és a megvalósulás menetéről, az alapítóként tisztelt Nagy Iván történész szellemi hagyatékáról hangzik el előadás. A második részben Fényes Dezső múzeumigazgató tevékenységéről, az elmúlt száz év kiállításairól, a múzeum munkájáról az 1960-as években, valamint az intézményt 1949-től vezető Manga János néprajzkutató munkásságáról tájékozódhatnak a jelenlévők. A programot hangverseny zárja - írja az MTI.

A rendezvényre a magyarországi társintézmények szakemberei mellett a szlovákiai Fülekről (Filakovo) is várnak vendégeket.

A balassagyarmati Nógrád Vármegyei Múzeumi Társulat 1891-ben alakult meg, alapszabálya szerint azzal a céllal, hogy felkutassák és összegyűjtsék "mindazt, ami történelmi, régészeti, természet- vagy néprajzi tekintetben kiváltképpen Nógrád vármegyére vonatkozik".

Az adományokból származó számos tárgy elhelyezése és a látogatók fogadása azonban már az első években nehézkessé vált, ezért a társulat 1910-ben pályázatot írt ki a múzeumépület megtervezésére. A kivitelezés 1914. március 6-án kezdődött, az év nyarán már meg is kezdték a gyűjtemények átszállítását. Az épületben azonban, az első világháború kitörése miatt, előbb laktanya, majd kórház, végül 1925-ig csendőrség működött, ezalatt a gyűjtemények 80 százaléka elpusztult.

A múzeum a közönség előtt csak 1931. november 29-én nyitotta meg kapuit, újrakezdték a gyűjtést is, de a második világháború végén ismét megsemmisült a tárgyak nagy része.

Manga János néprajzkutatót 1949-ben nevezték ki a múzeum vezetőjévé. Ezután indult meg a rendszeres munka a palóc viseletek, a pásztorélet, a népi vallásosság, a hangszerek, az ünnepi szokások, a kismesterségek tárgyi anyagának gyűjtésére, ismeretanyagának lejegyzésére.

Az intézmény neve 1950-ben lett Palóc Múzeum. Az épület mellett a palóc népi építészetet bemutató skanzen is várja a vendégeket.