Vonaton bringával? Ezt olvassa el!

Korlátlan kerékpárszállítást ígér a MÁV-START Zrt. (továbbiakban MÁV) a honlapján, poszterein és szórólapjain három nagy tavunkhoz, de friss tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran maradnak le utasok, pusztán azért, mert bringájukkal együtt nem férnek fel a vonatokra. Létezik egy olyan szabály, ami szerint a vonaton már fent lévő utasok előnyt élveznek az új felszállókkal szemben, ugyanakkor az előzetes kerékpáros helyfoglalás is előnyt jelent. Konkrét esetek ismeretében azt tudakoltuk a MÁV-tól, hogyan oldható fel ez az ellentmondás és valóban az-e?

Egy megtörtént eset dilemmáját vázoltuk fel: a kérdésünk az volt, hogy mi történik, ha például Sopronban száll fel valaki bringás helyfoglalás nélkül, és vele valamint a többi bringással máris betelik a vonat biciklikapacitása, ám a következő állomáson felszállna két további bringás is, zsebükben érvényes kerékpárjeggyel (amennyiben intercity-ről van szó: előzetes biciklis helyfoglalással). Végül az mehet haza a vonattal, aki előbb szállt fel vagy az, akinek előzetes jegye van, de később szállt fel a teli vonatra?

Ennek megválaszolása előtt a MÁV megismertetett minket a bicikliszállítás fortélyokkal teli világával.

Van egy csomó változat

A MÁV-nak összesen 21 nagy befogadóképességű, és 29 közepes befogadóképességű kerékpárszállító kocsija van. A nagy befogadóképességű kocsikon akár 40 kerékpár is szállítható egyszerre. Az „eszközpark" legnagyobb része a Balaton körül teljesít szolgálatot, és mint írták, Sopron felé is. (Ezt a "nagy befogadóképességű kocsi"-kifejezést érdemes megjegyezni, mert később még előkerül.)

Ezeken kívül a MÁV 241 kerékpárszállításra alkalmas járművet üzemeltet, és olyan többcélú térrel rendelkező motorvonatokat, amelyeken szállítható kerékpár. A kedvelt alacsonypadlós, meggypiros klimatizált FLIRT és Desiro motorvonatok pl. járművenként négy kerékpár szállítására alkalmas (ilyenkor remélhetőleg nem ülnek már utasok a bicikliknek kijelölt részen, a lehajtható székeken, mert akkor könnyen kipattanhat a vita). Néhány nemzetközi vonaton és a pécsi, debreceni és miskolci intercity-vonatokon is lehet biciklit szállítani. Utóbbi vonatra csak díjmentes kerékpárhely-biztosítással, azaz előzetes helyfoglalással vihető fel a bringa. Ez az előzetes kerékpáros helyfoglalás jelenleg csakis az IC-ken lehetséges.

Apropó IC: az intercity a kerékpárszállítás egyik mumusa, mivel a neten gyakran az olvasható, hogy szállítható bringa az IC-n, aztán mikor az ember bringástul kivonul a pályaudvarra, a jegypénztárban jön a hidegzuhany, hogy mégsem. A MÁV szerint ilyen eset akkor fordulhat elő, ha valaki a neten mondjuk július elején azt látja, hogy az IC-n vannak kerékpárszállító férőhelyek, de amikor július közepén kimegy a vonathoz, már minden hely foglalt, mert elfogytak a jegyek, „vagy ritka esetben akkor, ha az adott kocsi például műszaki okból nem közlekedik". Ugyanakkor egyik megszólalónk, a bringás vonatozás szakavatott ismerője szerint ez a fajta előzetes bringás helyjegy-foglalás lehet majd a biztos, rizikó nélküli jövő; hiszen így pontos adatai lennének a MÁV teljes rendszerének arról, hogy hány szabad biciklis jegy van még egy-egy vonatra.

És ahol nincs kerékpárszállításra kialakított kocsi?

Amíg ez nem lesz általános, alapszabály, hogy minden olyan vonaton lehet bringát szállítani, ahol ezt nem tiltják (személy- és gyorsvonatokon és ahogy írtuk, egyre több intercity-n). Ilyenkor a vonat első és utolsó másodosztályú kocsijának a vonat végei felé eső előtereiben helyezhető el a kerékpár. Nem vonatkozik ez az olyan szerelvényekre, melyeken „technológiailag" nem lehet kerékpárszállító kocsit közlekedtetni, mert ott aztán sehogy nem lehetséges a bringaszállítás.

Jelentse be előre, ha sokan mennek!

Így festenek tehát a lehetőségek, na de mi a helyzet a korábban felszállók versus bringajegyet váltott később felszállók (és akkor most ne beszéljünk a kivételes helyzetben lévő IC-kről) küzdelmével? A MÁV szerint küzdelem nincs, ezért: "A már fent lévő utasok a kerékpárszállítás során valóban elsőbbséget élveznek". A bringás vonatozást jól ismerő megszólalónk szerint ha már pl. Sopronban betelik a vonat, akkor bizony a később felszállni szándékozó utas nem szállhat fel - legalábbis a szabályok szerint. Ám ott van még az emberi faktor: a kalauz (szaknyelven vonatkísérők). Ők az esetek nagy részében jóindulatúan felengednek még egy-két bringát a betelt vonatra is (így jártunk például mi is tavaly épp a Fertő-tónál).

A reszkírozás elkerüléséért a MÁV azt javasolja, hogy ha biciklisek többen akarnak együtt utazni, a csoport értesítse a bringatúráról a MÁV-ot (itt) azért, hogy „a kapacitás függvényében" bővíteni tudják az adott vonaton a kerékpárszállítás méreteit. Azt is írták, hogy legalább egy héttel korábban (nyáron, ha lehet, még korábban) jelentsék be az igényt.

Még három tipp, hogy ne maradjon le

A jelek szerint azt pedig egyszerűen el kell fogadni, hogy a biciklis ember néha nem azzal a vonattal utazik haza, amit kinézett magának, hanem egy későbbivel. A MÁV szerint egyes balatoni vonatokra akár ötven bringa is felfér, de néha még ez is kevés. „Kapacitásproblémák" esetén sem fordulhat a MÁV szerint az elő, hogy valaki aznapra lemarad, „mivel a vonatok sűrűn közlekednek" például a Balatonnál (a Fertő-tónál tapasztalataink szerint azért más a helyzet). Érdemes ezért nem az utolsó vonatra tartogatni a hazatérést és az ún. Tekergő vonatokat is ajánlják a bringás utasoknak. A menetrendből azt is ki lehet olvasni, melyek a már említett "nagy befogadóképességű kocsikat" választani. Na, azokat is érdemes igénybe venni.

És ha a kalauz mást mond, mint a pénztáros?

Arra az ellentmondásra is rámutattak olvasóink, hogy előfordul, hogy nincs összhang aközött, amit a pénztárosok mondanak a bringával utazóknak és aközött, amit aztán a kalauz mond. Egy kisebb biciklis kirándulócsoporttal például az történt, hogy a pénztáros biztosította őket, hogy az adott vonaton tíz bringát lehet szállítani, majd a kalauz azt mondta nekik, hogy csak négyet, és nem engedte fel őket a vonatra. A MÁV „a konkrét esetet nem ismerve, általánosságban" adott választ kérdésünkre: „Az előzetesen tervezett és a pénztáros által ismert vonat összeállításhoz képest a kerékpárszállító kocsit lehetséges, hogy ki kellett sorozni, vagy cserélni kellett a szerelvényben (például műszaki probléma miatt), de esetleg késés, vagy vonatkimaradás miatt a vonatok szerelvényfordulója is módosulhatott".

Ez az egész lehet, hogy kicsit bonyolult, a lényeg hogy az ilyen esetekre is megoldást jelentene az említett IC-ken alkalmazott előzetes bringás helyfoglalás kiterjesztése az összes vonattípusra. Ahogy vélhetően véget vetne minden anomáliának.

Önnek is vannak különleges / tréfás / bosszantó/ tanulságos bringaszállítós történetei? Kommenteljen!