A retro mint örökzöld

Az újra éledő múlt. Sokan ízléstelennek tartják mind az eredeti, mind a mai változatát. Az úgynevezett retro azonban töretlenül kopogtat az ajtónkon. Csak rajtunk múlik, ajtót nyitunk neki, vagy sem.

Természetes, hogy az egymást követő generációk elutasítják az előttük haladó trendeket, ugyanígy az is borítékolható folyamat, hogy az őket követő generációk újra felfedezik őket és ötleteket nyernek belőlük. Azonban a közelmúlt újraértékelése a lakberendezésben és a divatvilágban meglepően felgyorsult. Már most művészeti galériák szakosodtak a korszakra, fontos korabeli tárgyakat mentve meg az enyészettől. Inspirációkat merítenek belőle a jelen designerei is. Az organikus formák, erőteljes színek, a nagy minták úgy fest újjáéledtek.

A 60'-as, 70'-es években aműanyag egy olyan lehetőséget kínált az organikus vonalak tekintetében, amire előtte nem volt lehetőség. Az olcsó, mindent elárasztó anyag egyfajta lázadás volt a funkcionalizmus kemény vonalai ellen. Ez, a bárki számára elérhető anyag egy új fogyasztói társadalom kialakulásának alappillére lett.

Napjainkban újfent a szigorú vonalak uralmát hivatott megtörni, a minimalizmus monotonitása után egyre többen nyúlnak vissza ehhez a bájos, játékos, futurisztikus, gömbölyded formavilághoz. A harsány színek, az elképesztő színkombinációk (narancs-zöld) és kontrasztok kiragadnak minket a hétköznapokból. A műbőr, a lakk, a polipropilén nem szégyellnivaló olcsó utánzat többé, hanem kreatív megvalósulása a tündérmeséknek.

Újra hódító útjára lépett a tapéta, soha nem látott népszerűségnek örvendenek a falmatricák. A textúrák grafikai világa is aváratlan, meghökkentő motívumok jegyében készül, hatalmas virágminták, geometrikus sokszínűség kerül előtérbe, a pöttyök, a csíkok, a hullámok vonzzák a tekintetet. Az érzéki nosztalgia az illúziók világában gyermekkori élményekkel párosul. A romantikus, valóságtól elrugaszkodott ötletek végre újra beépíthetőek az életterünkbe.