A február 27-i anozmia tudatosság nap a szagveszteséget okozó állapotra hívja fel a figyelmet. A szaglás elvesztése, vagy ahogy egyesek nevezik, az orr vaksága napjainkban egyre többeket érint, már csak a koronavírus fertőzés miatt is. És sajnos hosszabb időre is megkeserítheti a mindennapjainkat.
Közeleg a tavasz, amit gyakran már a levegőből érezni. Más illatokat hoz a szél, a földes eső és a bimbózó virágok illatát. De az illatok amiatt is különösen fontosak, mert emlékeket őrzünk általuk, befolyásolják a hangulatunkat, meghozzák az étvágyunkat, de még a szerelembe esésnél, a szexuális vonzalom és az anya-gyermek közötti kötődés kialakulásában is szerepet játszanak. Illatok nélkül üres lenne a világ. Sokak számára az is, róluk és nekik szól ez a nap.
Mit jelent maga a szó?
Ahogy idősödünk, úgy az évek előrehaladtával a látásunk, ízlelésünk mellett a szaglásunk is csökken. Ez egy természetes folyamat. Van, amikor viszont nem az. Anozmiának (anosmia az orvosi szaknyelvben) a szaglás teljes, végleges elvesztését nevezzük. Az állapot lehet részleges, ekkor hipozmia a neve. A szaglás megváltozása vagy torz szaglás pedig a parozmia nevet viseli.
Mióta tartják a figyelemfelhívó napot?
Az Anozmia Tudatosság nevű non-profit szervezetet (Anosmia Awareness) és az ehhez kapcsolódó napot 2012-ben Daniel Schein alapította, akit 2007-ben diagnosztizáltak a betegséggel. A nap létrehozásával Schein azt a célt tűzte ki, hogy jobb oktatási lehetőségeket és támogatást nyújtson a szaglászavarban szenvedőknek. Azóta egy nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát a mozgalom, amihez ezrek csatlakoztak világszerte, támogatást kapva, s felhívva a figyelmet a betegségre és az ezzel kapcsolatos kutatásokra.
Mitől alakul ki?
Az anozmia lehet veleszületett és szerzett állapot is, számos oka lehet a kialakulásának. A leggyakoribbak a felső légúti vagy orrüregi orrfertőzések vagy betegségek, illetve daganatos elváltozások. Egy egyszerű megfázás vagy allergia (pollenallergia, allergiás rhinitis) is okozhat átmeneti szagláscsökkenést. Más tényezők azonban okozhatják a szaglás tartós vagy hosszú távú elvesztését is.
A dohányzás, a fejet ért sérülések, orrpolip, orrsövényferdülés, orrmandula-megnagyobbodás, drogfogyasztás (inhalálás útján), fej-nyaki sugárterápia, valamint növényvédőszerek és oldószerek is kiválthatják. A sort még hosszan lehetne folytatni. Sok esetben a szaglás csökkenése, elvesztése előrejelez valamilyen komolyabb betegséget.
Napjainkban azért került sokkal inkább előtérbe, mert a COVID-19 vírusfertőzés miatt kialakult átmeneti, hosszabb, rövidebb ideig tartó szaglásvesztés gyakran az első tünetek egyike az ízvesztés mellett. A pandémia így sokakat rádöbbentett arra, milyen fontos érzékszervünk az orrunk és mennyire nehéz szagok, illatok nélkül élni. A mai napon így lehetőségünk van arra, hogy közelebbről és többet foglalkozzunk ezzel a témával.
A szaglás kis mértékű csökkenése is figyelmeztető jel lehet, az pedig, ha ez a helyzet huzamosabb ideig fennáll, még inkább azt jelezheti, hogy ideje kideríteni az okokat. Nem szabad legyinteni rá, mert komoly betegségeket is előrejelezhet.
Ne vegyük félvállról!
Azok számára, akik tartós szaglásvesztéssel élnek, a hatások a mindennapjaikat jelentősen befolyásolják. Mivel nem észlelik például a gázszivárgást vagy a lakásban kialakult füstöt, tüzet, így az otthonaikban is biztonsági kockázatnak vannak kitéve. Nem érzik az ételek illatát, de még az ízeit sem teljesen, mivel a szaglás és az ízlelés is összekapcsolódik. Így egy fontos örömforrástól esnek el.
Komoly problémát jelent, hogy azt sem tudják megállapítani, ha egy étel már romlott, emiatt fogyasztásra alkalmatlan. Az anozmia a felsorolt tényezők miatt összefüggésbe hozható a depresszióval és az életminőség romlásával is.
Mit lehet tenni ellene vagy mit lehet tenni akkor, ha csökkent vagy elveszett a szaglásunk? Jelenleg nincs ismert gyógymód vagy kezelés a veleszületett anozmia kezelésére. Abban az esetben, ha egy átmeneti állapotról van szó, akkor többféle lehetséges terápia közül lehet választani. Ide tartozik például a lokális szteroid- vagy hialuronsav-tartalmú orrspray terápia, az A-vitamint tartalmazó orrcsepp, és az egyre népszerűbb szaglástréning.
Utóbbi arra szolgál, hogy segítse a szaglóhám, szaglópálya regenerációját. Ennek során különféle szagimpulzusokkal (virág-, fűszer-, gyümölcsillatokkal) lehet stimulálni a szaglás érzékelő sejtjeit és a szagló ideget, kvázi gyakorlatoztatni, trenírozni őket. Érdemes kipróbálni intenzívebb, aromásabb fűszereket, ízesítőket is főzés során, ami további ingereket jelent és segítheti a szaglás rendeződését.
Hova fordulhatunk segítségért?
Sajnos, nem minden COVID-19-en átesett betegnél tér vissza egyből vagy rövid időn belül a szaglás, előfordul, hogy hetekig, hónapokig is eltarthat ez az állapot. Így számukra biztató lehet, hogy ebben is kaphatnak segítséget az utógondozás során. A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán működő poszt-COVID Szaglás Ambulancia az ország első szaglásvizsgáló centruma, ahol szaglásvizsgálattal és szaglástréninggel segítenek azoknak, akiknek a koronavírus-fertőzés után több mint három héttel is fennmaradtak a szaglásukat érintő panaszok. A fül-orr-gégészeti szakrendelésről vagy háziorvosi beutalóval érkezhetnek ide a betegek, illetve az egyetem poszt-COVID-ambulanciái is küldhetnek ide érintetteket. Bővebb információkat a Semmelweis.hu oldalán találni.
Ne vegyük tehát magától értetődőnek a szaglást sem, sem a többi érzékszervünket! Ha probléma adódik, és a szaglásunk 3 hét elteltével sem rendeződik, forduljunk orvoshoz! Addig pedig, ha tehetjük, élvezzük az illatokat, és a szagokat is! Ha érezzük őket, akkor sokakhoz képest már szerencsésnek tarthatjuk magunkat.
Források:
