Miért nézünk furcsán Magyarország fura uraira, akik szégyellik a pórnép előtt, hogy rockfesztiválok helyett vadászatokon verik el a pénzüket?
Nem állok be azok sorába, akik a vadászatra valamiféle pszichopata sorozatgyilkosságként tekintenek, ami során beteg emberek élik ki elnyomott szadizmusukat.
Az emberben azóta él a vadászösztön, amióta lejött a fáról és átállt a húsfogyasztásra. És annak ellenére, hogy a húst ma már az háziállatok ipari tömegmészárlásával juttatjuk el az áruházak polcaira, nem pedig az erdőben szerezzük be egy szál lándzsával, a törvényes, ésszerű keretek közt folytatott vadászatnak továbbra is van haszna. Kihalófélben lévő állatokra lődözni azért, mert a fejük jól mutat a kandalló felett, vagy mert a szarvukból őrölt por merevedést okoz, az más tészta. Azért bárkit leköpök.
Mégis furcsán nézünk Magyarország fura uraira, akik szégyellik a pórnép előtt, hogy rockfesztiválok helyett vadászatokon verik el a pénzüket. Pálinkáznak, lövöldöznek, döglött állatokkal pózolnak, hát istenem. De egy igazi magyar főúr vállalja a hobbiját, büszke rá, sőt hivalkodik vele. Többet várok Semjéntől, Lázártól és Csányitól.
Tudom, hogy egy komolyabb árú nyaralás is kiveri a biztosítékot a közvéleményben. De aki a vadászatot cikinek érzi, az válasszon más sportot.
