Sörözés közben még ma is mesélnek a birkapörköltes, piálós akasztói Stadler-bulikról, ahol azt beszélik, hivatásos hölgyek is felsorakoztak a VIP-vendégek szórakoztatására.
Megfordult ott mindenki. Politikus, üzletember, újságíró. Két pofára ették a pörit, aztán pedig áldoztak a kéj oltárán. Sokan voltak, Józsi bácsi kezét szorongatták, a vállát veregették, és mindent megígértek a juhásznak.
Lehetőséget, kapcsolatot, jó kis cikket. Stadler pedig csak mosolygott, mert legbelül talán már tudta, a stadion, a focicsapat, a csillogás, minden csak időleges, hamarosan összeomlik az egész illúzió, kattan a bilincs, mert a pörköltet zabáló, hivatásosokkal hempergő befolyásosok majd tesznek rá, ha nem lesz pörkölt meg kurva.
Stadler magára maradt. A halál is megérintette, de dolgozik benne az életösztön. A pörköltes csapat felé sem néz, csak az édesanyja maradt neki, a talpnyaló brigád már réges-régen más hátsót nyal nagy lendülettel.
Stadler amúgy azt mondja, minden gondja az akasztói stadionépítéssel kezdődött, az hozta rá a bajt! Akár üzenetnek is felfoghatjuk. Felcsútra címezve...
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.