Tízezer perc: Pallagi Ferenc véleménye

Zavarják el, ha bárki rám vagy a családomra hivatkozik egy állami cégnél – kért mindenkit Orbán Viktor a parlamentben, a veje fényes megrendeléseit firtató kérdés után.

Azt viszont nem mondta, hogy az illetőt igazoltatni kell és rendőrt hívni. Azt sem, hogy mi a teendő, ha barátja, családtagja, mondjuk a veje, jelenik meg egy állami cégnél, önkormányzatnál, bí­rá­ló­bizottságnál, és nem hivatkozik senkire, csak bemutatkozik. Az Orbán által felépített rendszerben ez is elég a biztos sikerhez.

Ez a rendszere lényege: elég annyit tudni valakiről, hogy a mi kutyánk kölyke, és megkapja a megrendelést, az állást, felkerül a listára, mehet a pénztárhoz. Mint ahogy most Orbán veje is a kasszához járul. Előbb bőségesen kistafírungozta cégeit önkormányzati megrendelésekkel, majd eladta azokat. A már elnyert szállítói megbízások várható haszna nyilván gazdagon benne van az eladási árban! Vajon hány milliárd az?

Azt, hogy a jelentkező milyen közel áll a Főnökhöz, mindenkinek tudnia kell, és tudja is. Ez, a bennfentesek számára nyilvánvaló rendfokozat dönti el, ki mit lophat el, hogy részesülhet a körön belül elosztott javakból. Ettől függ, ki cserélheti ki a világítást fél Magyarországon, ki kaphat földet, egy darabot a takarékszövetkezetekből, egy komplett iparágat vagy pár milliót a parasportolók pénzéből.

És mi a teendő akkor, ha Lázár, Rogán, vagy más fényes tekintetű tányérnyaló súgja bizalmasan egy polgármesternek, pénzosztó bizottságnak, kinevezőnek, hogy a Viktor küldött hozzád, mert lenne egy kérése. Hogy az asztal alatt in­tézett százmilliárdos mutyik, a vele konzultálva kijelölt pályázatnyertesek kártételei ellen miként védekezzünk, nem mondta.

Hogy mit tehetnénk ellene, ha már nagyon elegünk van az általa továbbvitt, fölgerjesztett korrupciós mocsokból, az a mi leckénk!