Tízezer perc: Pallagi Ferenc véleménye

A Fidesz elnöke elmaradt egyeztetésekről, de túl kevés harcosságról spekulál, ám ezek a szempontok részben kizárják egymást, részben igen távol állnak a valóságtól. Orbán nem érti, és csak a harcban hívő személyisége miatta nem is értheti, hogy mára az embereknek tele van a hócipőjük a csatazajjal. Nem akarnak harcot sem kint, sem bent. Nyugodtan akarnak végre élni. Elegük van a kormány akarnokságából, a cinizmusból és arroganciából. Nem állhatják, hogy naponta kioktatják őket semmire való politikusok arról, hogyan éljenek, hogy neveljék a gyereküket, hogy legyenek istenfélő keresztények, és jó hazafiak, pláne, ha az oktatókról naponta kiderül, hogy nem félik az Istent, és ellopják a parazsat és a malomkövet is.

Orbán nem érti, hogy az ő rendszere levegője már elviselhetetlenül büdös. Ezen a közröhejjé vált nemzeti konzultációkkal, vagy a még csörtetőbb harcossággal csak ronthat. Ezért nem ment el annyi híve szavazni, ezért nyert az ellenzék széllelbélelt jelöltje Veszprémben.

Ezt pedig a győzelemmel dicsekvő pártok vezérei nem értik! Nem az ő semmirevaló politizálásukra szavaztak a népek, csak az az egyszerű érzés dolgozott, hogy elég volt már ebből a nyomulós, agresszív, mindenkit letaposó, korrupt bagázsból. A pártok ügyessége csak abban állt, hogy el tudtak bújni a jelöltjük mögé, és nem bosszantották az elkerülhetetlennél jobban a szavazókat.

Ez a lassan tömegessé váló, de irányt nem lelő „elég volt” hangulat lesz az, ami befuttatja legközelebb a Jobbikot. Mindegy ki jön, csak ezek menjenek már a francba. Úgy, mint 2010-ben, de ha ez lehetséges, még rosszabb végkimenettel. Az is a miénk lesz, azt is mi tesszük magunkkal!