Miről álmodik a magyar politikus? Tényleg nem terjed tovább a fantáziájuk, mint hogy százezer forint alatt ne vegyenek alsónadrágot, harmincmillió alatt ne legyen alattuk autó, és mindig legyen valamilyen kamuállásuk valamelyik minisztériumban?
Kell, hogy legyen egy-két kreatívabb figura közöttük. Azért remélem, hogy egyik sem képzeli magát negyedik Napóleonnak, és nem akarja szuperlézerekkel felszerelt robotdinoszauruszokkal visszafoglalni Erdélyt.
Veszélytelenebb fantáziának tűnik, ha valamelyikük azt gondolja: csak ő tudja, mi kell a magyar népnek. Pedig a bajok itt kezdődnek. Amikor egy-egy véreres szemű, ajkait idegesen nyalogató szónok arcán meglátom a meggyőződést, hogy belelát mindannyiunk fejébe. És ettől úgy érzi, hogy kötelessége a helyes irányba terelnie minket. Például megóvnia a vasárnapi vásárlás családpusztító rémségétől.
Ezért engedjük néha játszani őket, hadd ötleteljenek! Álmodozhatnak húszosztályos általános suliról, ingyenrezsiről, olimpiáról és puccsra készülő amerikaiakról. Csak ilyenkor ne engedjük őket a Parlament közelébe! Mert a végén törvénybe foglalják.
